A szénanátha az orr, szájpadlás, a torok és a szemek viszketését okozhatja. A viszketés fokozatosan vagy hirtelen kezdődhet. Tiszta, vízszerű orrfolyás, orrdugulás jelentkezhet. Gyakori a tüsszögés.

A szénanátha néha jelentős mértékű könnyezést és szemviszketést okoz. A szemfehérje és a szemhéj vörös és duzzadt. Kontaktlencse viselése a szem további irritációját okozhatja. Az orrnyálkahártya megduzzad, és kékes-vörös színű. További tünet lehet a fejfájás, köhögés, kilégzési sípolás és az ingerlékenység. Ritkábban depresszió, étvágytalanság és álmatlanság jelentkezik.

A szezonális allergiában szenvedő betegek többsége asztmás is (amely kilégzési sípolást eredményez). Az asztmát ugyanazok az allergének okozzák, mint az allergiás orr- és kötőhártya-gyulladást.

A betegség diagnózisát a tünetek, és jelentkezésük körülményei (például évszaki előfordulás) döntik el. Ez az információ az allergén azonosításában is segítheti az orvost. Az orrváladék is vizsgálható, hogy tartalmaz-e eozinofil granulocitákat (az allergiás reakció hatására nagy számban termelődő fehérvérsejt). Bőrpróbák segíthetnek megerősíteni a diagnózist és azonosítani az allergént.

Allergiás náthában elsőként rendszerint antihisztaminokat használunk. Az antihisztaminnal együtt néha nyálkahártya-összehúzó szereket (pl. pszeudoefedrin) is adnak szájon át, amelyek enyhítik az orrdugulást. Több antihisztamin és nyálkahártya-összehúzó kapható kombinált tabletta formájában. Magas vérnyomásban szenvedő betegek azonban csak orvosi javaslat és ellenőrzés mellett szedhetnek nyálkahártya-összehúzó szereket. A recept nélkül kapható nyálkahártya-összehúzó orrcseppek vagy -spray-k alkalmazása néhány napnál tovább nem ajánlott, mert a folyamatos, egy hetet meghaladó használat rontja, és meghosszabbítja az orrdugulást. Ezt a reakciót "visszacsapó" hatásnak hívjuk, mely végül idült orrdugulást eredményezhet.

Hatásos lehet az orrspray formájában, vény nélkül kapható kromolin. Rendszeresen kell használni, ha azt akarjuk, hogy valóban használjon. Hatása általában arra a területre korlátozódik, ahová juttatják.

Amennyiben az antihisztaminok és a kromolin nem szüntetik az allergiás tüneteket, kortikoszteroid orrspray-t írhatnak fel. Igen hatékonyak, és legtöbbjük csak minimális mellékhatással rendelkezik. Mellékhatásként azonban orrvérzést és túlérzékeny orrnyálkahártyát eredményezhetnek. Hatékony az azelasztin, amely egy antihisztamin orrspray. Mellékhatásai - főleg az álmosság - megegyeznek a szájon át szedhető antihisztaminokéval.

Ha a fenti kezelések sikertelenek, a kortikoszteroid rövid (általában 10 napnál rövidebb) ideig szájon át vagy injekció formájában is adható. A hosszabb ideig szájon át szedett vagy injekciós kortikoszteroid komoly mellékhatásokat eredményezhet.

Bizonyos emberekben eredményes lehet az allergén immunoterápia. Ide tartoznak azok, akiknek az allergiás nátha kezelésére adott gyógyszerektől súlyos mellékhatásaik vannak, akiknek kortikoszteroidot kell szájon át szedniük, hogy fékezzék az allergiás náthát, vagy akikben asztma is kialakult. A szénanátha gyógyítására az allergén immunkezelést a pollenszezon vége után kell elkezdeni, felkészülésként a következő évre. Az immunkezelés akkor a legeredményesebb, ha egész évben tart.

Allergiás kötőhártya-gyulladásban a szemek tiszta "szemtisztítóval" (pl. műkönnyel) végzett mosása segíthet az irritáció enyhítésében. Kerülni kell minden olyan anyagot, amely allergiás reakciót okozhat. A kötőhártya-gyulladás ideje alatt nem ajánlott kontaktlencsét viselni.

Allergiás kötőhártya-gyulladásban az antihisztaminokat általában szemcsepp formájában alkalmazzák, bár szájon át is hatásosak. A vény nélkül kapható antihisztamin szemcseppek rendszerint olyan anyagot is tartalmaznak, amelyeknek érösszehúzó hatása van (vazokonstriktor), csökkentve ezzel a szem vörösségét. Előfordul azonban, hogy a szemcseppben lévő összetevők - antihisztamin vagy más anyag - az allergiás reakciót rontják. Az érösszehúzó szer túl hosszú ideig tartó használata súlyosbíthatja, vagy meghosszabbíthatja a gyulladást. A vényre kapható szemcseppek hatékonyabbak lehetnek.

A receptre kapható, kromolin tartalmú szemcseppek inkább az allergiás kötőhártya-gyulladás megelőzésére, mint kezelésére használandók. Akkor célszerűek, ha számítani lehet az allergénnel való találkozásra. Az olopatadint tartalmazó, vényre kapható szemcseppek ugyancsak célravezetők. Az antihisztamin típusú dopatadin, csakúgy mint a kromolin, megakadályozza a hízósejtek szövetkárosító anyagainak felszabadulását.

Ha a tünetek igen súlyosak, végső megoldásként receptre kapható kortikoszteroid tartalmú szemcseppek használhatók. Kortikoszteroid szemcsepp kezelés alatt a szemnyomást rendszeres időközönként ellenőrizni kell, mert glaukóma (zöldhályog) keletkezhet. A fertőzés veszélye miatt is ellenőrizni kell a szemeket, mert a kortikoszteroidok gyengítik az immunrendszert, így megnő a fertőzések kockázata. A szteroid szemcseppekkel történő kezelést leghelyesebb szemorvos felügyelete alatt végezni. Ha minden terápiás lehetőség kudarcot vallott, az allergén immunterápia még hasznosnak bizonyulhat.