MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Aranyér
Az aranyeres csomók kitágult, kanyargós
lefutású vénák (várixok) a végbél és a végbélnyílás
falában.
A kórkép akkor alakul ki, ha a végbél vagy a végbélnyílás vénái kitágulnak; akár
vérzés is előfordulhat. Az aranyér begyulladhat, illetve vérrög (trombus) alakulhat ki
benne. A végbél és a végbélnyílás határa (anorektális junkció) felett kialakuló
aranyeret belső, az alatta létrejövőt külső aranyérnek nevezik. Mindkét típus egyaránt
megmaradhat a végbélnyíláson belül, vagy kitüremkedhet azon kívülre is.
Az anorektális terület vénáiban megnövekvő nyomás az aranyér kialakulásához vezet. A
nyomás terhesség, nehéz tárgyak gyakori emelése vagy a székelések alatti túl nagy
erőlködés következménye lehet. A székrekedés is válthat ki erőlködést. Ritkán az aranyér
a májkapu vénában (véna portéban) megemelkedett nyomás miatt alakul ki. Az orvos meg
tudja különböztetni az ilyenkor megjelenő kitágult, kanyargós lefutású vénákat a
közönséges aranyértől.
Panaszok, tünetek és kórisme
Az aranyér - főként székelés után - vérezhet, ezért a székleten vagy a vécépapíron
vércsíkok jelennek meg. A vértől a vécécsészében található víz vörösre színeződhet. A
vér mennyisége azonban többnyire csekély, az aranyerek ritkán okoznak súlyos
vérveszteséget vagy vérszegénységet.
A végbélnyíláson kitüremkedő aranyeret ujjal óvatosan vissza kell nyomni, de
előfordul, hogy magától visszahúzódik. Az aranyér tovább tágulhat, és fájdalmassá
válhat, ha a felülete kidörzsölődik, vagy vérrögök alakulnak ki benne. Ritkábban az
aranyerekből nyálka ürül, és olyan érzést kelt székelés után, mintha a végbél nem
ürült volna ki teljesen. A végbélnyílás környékén jelentkező viszketés (pruritus ani)
általában nem aranyeret jelez, az aranyér is viszkethet azonban, ha miatta a
végbélnyílás környékének tisztántartása nehézségbe ütközik.
A duzzadt, fájó aranyér a végbélnyílás és a végbél vizsgálatával azonnal
diagnosztizálható. Anoszkópos vagy szigmoidoszkópos vizsgálattal megállapítható, hogy
a betegnek nem valamilyen súlyosabb rendellenessége, például daganata van-e.
Kezelés
Az aranyér kezelésére általában nincs szükség, amíg nem okoz tüneteket.
Székletlágyítókkal vagy tömegnövelő hashajtókkal, például psylliummal csökkenthető a
székeléshez szükséges erőlködés. A tünetek olykor a végbélnyílás meleg vízben végzett
áztatásával (ülőfürdővel) enyhíthetők. A beteg az ülőfürdőt megoldhatja úgy, hogy a
fürdőkádat csak részben tölti meg vízzel, és úgy is, hogy a vécécsésze vagy a
fürdőszobaszekrény tetejére melegvízzel megtöltött lavórt helyez.
A vérző aranyér olyan anyagot tartalmazó injekcióval kezelhető, amely hegszövet
képződése közben elzárja azt; az eljárást injekciós szkleroterápiának nevezik.
A nagy, belső aranyeres csomók és azok, amelyek nem reagáltak az injekciós
szkleroterápiára, gumigyűrűvel köthetők le (gumigyűrűs lekötés). A gyűrűtől az aranyér
elsorvad, majd fájdalommentesen leesik. A kezelést egyszerre általában egy aranyéren
alkalmazzák, 2 hetes vagy hosszabb időközökkel. A belső aranyeres csomók lézer,
infravörös fény (infravörös fotokoaguálás) vagy elektromos áram (elektrokoaguálás)
segítségével is megsemmisíthetők.
Ha a többi kezelés nem vezet eredményre, az aranyeres csomók műtétileg is
eltávolíthatók, ez azonban súlyos fájdalommal járhat. Új, kevésbé fájdalmas módszerek
is kifejlesztés alatt állnak, például a Doppler-vezérelt aranyér-elkötés; ennek során
az aranyeres csomókhoz vezető artériákat azonosítják és elkötik, csökkentve ezáltal a
vérellátásukat. Egy másik eljárás az aranyeres csomók fémkapoccsal történő kimetszése.
Ha a vérrögöt tartalmazó aranyér fájdalmat okoz, meleg ülőfürdővel, helyi
érzéstelenítő kenőccsel vagy összehúzó hatású gyógynövényes tamponnal kezelik. A
fájdalom és a duzzanat általában hamar elmúlik, a vérrögök 4-6 héten belül tűnnek el.
Egy másik lehetőség, főleg erőteljes fájdalom esetén, hogy az orvos felvágja a vénát,
majd eltávolítja a vérrögöt. Ez a módszer egyes esetekben gyorsan enyhíti a
fájdalmat.
Kapcsolódó kép »
