MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
A gerincvelődaganatok
A gerincvelői daganatok a gerincvelőben vagy
környezetében kialakuló rossz- vagy jóindulatú
szövetburjánzások.
A gerincvelői daganatok az agytumoroknál sokkal ritkábban fordulnak elő. Elsődlegesek
és másodlagosak lehetnek. Az elsődleges daganatok a gerincvelő sejtjeiből vagy
környékbeli sejtekből erednek. Az elsődleges tumorok csupán mintegy 10%-a származik a
gerincvelő sejtjeiből, a többi környékbeli sejtekből indul ki. Néhány daganat, például,
a gerincvelői ideggyökökön ered - azaz a gerincvelői idegek gerincvelőből kilépő
szakaszán.
Az elsődleges daganatok lehetnek jóindulatúak
és rosszindulatúak.
A gyakoribb másodlagos daganatok a test más részéből kiinduló rákos daganatok
áttétjei, és ezért mindig rosszindulatúak. A csigolyákba leggyakrabban a tüdő, az emlő,
a prosztata, a vese és a pajzsmirigy rákos daganatai adnak áttéteket. Ezek kívülről
nyomják össze a gerincvelőt. Limfómák is ráterjedhetnek a gerincre és összenyomják a
gerincvelőt.
Panaszok, tünetek
A tüneteket a gerincvelő és az ideggyökök összenyomása okozza. A gerincvelő nyomása
hátfájdalommal, egyre súlyosbodó bénulással járhat. Az összepréselt szakasz alatt az
érzészavar, impotencia és a vizelet- és székletürítés zavarai jelentkeznek. A
gerincvelő összenyomása ronthatja annak a vérellátását, szövetpusztulást,
folyadék-felhalmozódást, duzzadást idézve elő. A folyadékszaporulat tovább ronthatja a
vérellátást, és így ún. cirkulusz viciózus alakul ki. A gerincvelői ideggyökök nyomása
fájdalomhoz, érzészavarhoz, zsibbadáshoz vezethet, és az ideg által ellátott izmok
gyengesége léphet fel. A gerincvelő eredetű daganatok érzéskieséssel és zsibbadással
járhatnak, továbbá gyengeséget is okozhatnak, azonban fájdalom nem jellemző.
Kórisme
Amennyiben egy daganat összenyomja a gerincvelőt, a maradandó károsodást megelőzendő
minél előbbi diagnózisra és kezelésre van szükség.
A gerincvelői daganat gyanúja azokban vetődik fel, akiknek más rosszindulatú
daganatuk van, akikben egy bizonyos területen gerincfájdalom lép fel, és gyengeség,
zsibbadás, koordinációzavar is észlelhető. A gerincvelő speciális felépítése miatt a
daganat elhelyezkedésre utal, hogy mely testrészek működésében zavar jelentkezik.
Ki kell zárni minden olyan kórképet, amely a gerincvelő működését befolyásolhatja,
így a hátizmok fájdalmát, a csontsérülést, a gerincvelői vérkeringés zavarát, a
csigolyatörést, a porckorongsérvet, továbbá a szifiliszt, a vírusos fertőzéseket, a
szklerózis multiplexet az amiotrófiás laterálszklerózist és a perifériás idegek
betegségeit. Több eljárás nyújthat diagnosztikai segítséget. A gerincvelő és a
csigolyák vizsgálatára az MRI a legalkalmasabb. MRI hiányában mielográfiával
kiegészített CT-vizsgálat végezhető. Gerincröntgennel csak a csontokat érintő
elváltozások mutathatóak ki, és sok daganat korai stádiumban még nem okoz
csontelváltozást.
A daganat pontos típusának meghatározásához rendszerint szövetminta vételre van
szükség, különösen elsődleges tumoroknál. Erre azonban nincs szükség, ha áttéti
daganatról van szó, és a test más területéről kiinduló rák diagnózisa már ismert.
Gyakran a biopsziához műtétre van szükség, de esetenként CT vagy MRI irányítása
mellett tűvel is vehető szövetminta (tűbiopszia).
Kórjóslat és kezelés
A gerincvelői és gerincdaganatok nagy része műtéttel eltávolítható. A többi
sugárkezeléssel vagy műtéttel és azt követő besugárzással kezelhető. Amenynyiben a
daganat nyomja a gerincvelőt nagydózisú kortikoszteroidokat adnak a duzzanat
csökkentésére, és a műtétet vagy a besugárzást minél előbb megkezdik. A gyógyulás
attól függ, hogy időben történt-e a diagnózis felállítása és a kezelés, továbbá, hogy
mennyire kiterjedt a gerincvelő károsodás. A meningeómák, neurofibrómák és néhány
egyéb elsődleges gerincvelői daganat eltávolítása teljes gyógyulással járhat.
Kapcsolódó kép »