Tudatunk és testünk az egészségünket is befolyásoló erős kölcsönhatásban van egymással. Emésztőrendszerünk, agyunk hathatós irányításával működik, s így az aggodalom, levertség vagy félelem számottevően befolyásolja a működését. Többféle betegség kialakulásának vagy súlyosabbá válásának lehet oka a társadalmi vagy lelki stressz; ilyen például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, és talán a szklerózis multiplex. Különböző személyek azonos betegségei esetében azonban a lelki tényezők fontossága nagymértékben eltérő lehet.

Megérzései vagy személyes tapasztalatai alapján az emberek többsége úgy gondolja, hogy az érzelmi stressz akár komolyabb testi betegségeket is képes kiváltani vagy megváltoztatni. Nem világos azonban, hogy ezek a stresszkeltő hatások hogyan hatnak. Az érzelmek nyilvánvalóan hatnak bizonyos testi működésekre, például a szívritmusra, a vérnyomásra, a verejtékezésre, az alvási ciklusokra, a gyomorsavtermelésre vagy a bélmozgásokra. Más összefüggések ugyanakkor kevésbé egyértelműek. Például csak most kezdjük felderíteni, hogy az agy és az immunrendszer milyen csatornákon és milyen módon hat egymásra. Az agy megváltoztathatja a fehérvérsejtek működését, és így az immunválaszt, ami igen figyelemreméltó, mivel a fehérvérsejtek a vér- vagy nyirokerekben mozognak, és nem kapcsolódnak idegekhez. Egyes kutatások mégis azt mutatják, hogy az agy kapcsolatot tart fenn a fehérvérsejtekkel. A depreszszió például gátolhatja az immunrendszer működését, s ily módon a rosszkedvű ember fogékonyabbá válik olyan fertőzéssekkel szemben, amilyeneket a hétköznapi megfázás vírusai okoznak.

A stressz még akkor is kiválthatnak testi tüneteket, ha testi betegség nem alakult ki, mivel a test fiziológiailag reagál az érzelmi stresszre. A stressz például aggodalmat válthat ki, ami aztán a vegetatív idegrendszer és egyes hormonok, mint az adrenalin aktiválásával a szívverés felgyorsítását, a vérnyomás növekedését és a verejtékezés fokozódását okozza. A stressz az izmok megfeszülésével is járhat, ami nyak-, hát- és fejfájást vagy egyéb fájdalmat idéz elő.

Tudatunk és testünk egymásra hatása kétirányú. Nem csak egyes lelki tényezők járulhatnak hozzá különféle testi rendellenességek kialakulásához vagy súlyosbodásához, hanem a testi betegségek is hatással lehetnek gondolkodásunkra vagy hangulatunkra. Az életveszélyes, visszatérő vagy krónikus betegségekben szenvedők gyakran válnak kedvetlenné, lehangolttá. E depresszió a testi betegségek hatásait elmélyítheti, fokozhatja a betegek nehézségeit.

Tudatunk és testünk, valamint az elhalálozás kockázata közötti lehetséges kapcsolat alapján azt mondhatjuk, hogy a pesszimista emberek - vagyis azok, akik a negatív eseményeket állandósultnak és nyomasztónak élik meg - hajlamosabbak magukat viszonylag tehetetlennek és kedvetlennek érezni, mint az optimistábbak. A tehetetlenség és reménytelenség érzése kapcsolatba hozható a betegségekkel, és a pesszimista emberek egészségi állapota általában rosszabb, és hajlamosak a depresszióra. Egy vizsgálat szerint a pesszimista életszemlélet 19%-kal növeli az elhalálozás kockázatát.