Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

163. FEJEZET - A pajzsmirigy betegségei

A pajzsmirigy egy kis, kb. 5 cm széles mirigy, amely közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el a nyakon, az ádámcsutka alatt. A két lebenyt középen egy isztmus nevű keskeny rész kapcsolja össze, mely így az egész mirigynek csokornyakkendő formát ad. Egészséges emberben a pajzsmirigy kívülről nem látszik és tapintani is alig lehet, ha azonban megnagyobbodik (golyva), az orvos könnyen kitapinthatja és dudorként előemelkedhet a nyakon az ádámcsutka alatt vagy mellett.

A pajzsmirigy olyan hormonokat termel, amelyek a szervezet kémiai folyamatainak sebességét szabályozzák, vagyis az anyagcsere ütemére hatnak. A pajzsmirigyhormonok kétféleképpen hatnak az anyagcsere folyamatokra: egyrészt fehérje előállítására serkentik a szervezet majdnem minden szövetét, másrészt a sejtek oxigénfelhasználását fokozzák. A pajzsmirigyhormonok számos létfontosságú funkciót befolyásolnak: a szívritmust, a légzésszámot, a kalória-felhasználás sebességét, a bőr fenntartását, a növekedést, a hőtermelést, a termékenységet és az emésztést.

A két pajzsmirigyhormon a T 4 (tiroxin) és a T 3 (trijódtironin). A pajzsmirigy főként T 4 -et termel, ennek a hormonnak az anyagcsere sebességét növelő hatása igen enyhe. A T 4 -ből T 3 keletkezik, mely sokkal aktívabb hormon. A T 4 átalakulása T 3 -má a májban és egyéb szövetekben zajlik. Az átalakulást számos tényező befolyásolja, ilyen a szervezet pillanatnyi igénye és egyéb betegségek egyidejű jelenléte vagy hiánya.

A pajzsmirigyhormonok előállításához a pajzsmirigynek jódra van szüksége, mely az elfogyasztott étellel és vízzel kerül a szervezetbe. A pajzsmirigy mintegy csapdába ejti a jódot és pajzsmirigyhormonokat állít elő belőle. A pajzsmirigyhormonok felhasználásakor egy kis jód a hormonból felszabadul, visszakerül a pajzsmirigybe és ott újabb hormon előállításában vesz részt. Furcsa módon a pajzsmirigy némileg kevesebb pajzsmirigyhormont bocsát ki abban az esetben, ha a vérrel nagy mennyiségű jód kerül hozzá.

A pajzsmirigyhormonok szintjét a szervezet egy összetett folyamat segítségével állítja be. Először is, az agyban közvetlenül az agyalapi mirigy felett elhelyezkedő hipotalamusz tirotropin-felszabadító hormont választ ki, mely az agyalapi mirigyben fokozza a pajzsmirigy-serkentő hormon (TSH) termelését. Mint a neve is mutatja, a pajzsmirigy-stimuláló hormon fokozza a pajzsmirigy hormontermelését. Az agyalapi mirigyben a TSH kiválasztása attól függően csökken vagy emelkedik, hogy a vérben keringő pajzsmirigyhormonok szintje magas vagy alacsony.

A pajzsmirigy termeli a kalcitonin nevű hormont is, mely hozzájárul a csontok erősödéséhez azáltal, hogy segíti a kálcium beépülését a csontokba.

Kapcsolódó kép »

Kapcsolódó téma:   Eutireoid sick szindróma »

Diagnosztikus vizsgálatok

Az orvosoknak számtalan vizsgálat áll rendelkezésére a pajzsmirigy működésének felmérésére. Általában az elsőként választott és egyben legjobb mutatója a pajzsmirigy működésének a vér TSH-szintje. Mivel ennek a hormonnak a feladata, hogy a pajzsmirigyet serkentse, a TSH-szintje magas, ha a pajzsmirigy működése elégtelen (vagyis több stimulálásra lenne szüksége) és alacsony, amikor a pajzsmirigy túlműködik (vagyis kevesebb stimulációra lenne szüksége). Azon ritka esetekben azonban, amikor maga az agyalapi mirigy működik kórosan, a TSH-szintje nem tükrözi pontosan a pajzsmirigy funkcióját.

Az orvos a pajzsmirigyhormonok szintjét is megmérheti a vérben. Néhány esetben a tiroxin-kötő globulinnak nevezett fehérje szintjét is megmérik, mert ez a fehérje köti meg a vérben a pajzsmirigyhormonokat. A fehérje kóros vérszintje zavart okozhat a pajzsmirigyhormon teljes szintjének az értékelésében, ugyanis a nem kötött, tehát szabadon lévő hormonok szintjére nincs befolyása, viszont az élettani hatásért éppen ez a rész a felelős. A tiroxin-kötő globulin szintje alacsonyabb vesebetegségekben vagy anabolikus szteroid szedésekor. Ezzel szemben nőkben megemeli a szintjét terhesség, orális fogamzásgátlók vagy egyéb ösztrogének szedése; de magasabb a szint a májgyulladás korai szakaszában is.

Ha az orvos egy vagy több csomót tapint a pajzsmirigy állományában, képalkotó vizsgálatot kérhet. Az ultrahang hanghullámok segítségével méri meg a mirigy méretét, valamint segítségével eldönthető, hogy az elváltozás a mirigyben tömör vagy folyadékkal telt (ciszta). Radioaktív jóddal vagy technéciummal és egy speciális eszköz segítségével pajzsmirigy izotóp szcintigráfiás vizsgálat végezhető, mely a fizikai eltérésekről ad felvilágosítást. A pajzsmirigy izotóp vizsgálata arra is választ ad, hogy a pajzsmirigy egy adott területének működése a többi területhez viszonyítva normális, fokozott vagy csökkent.

Abban a ritka esetben, amikor az orvos nem tudja eldönteni, hogy a probléma a pajzsmirigyben vagy az agyalapi mirigyben van-e, további vizsgálatokra is szükség lehet. Az egyik ilyen vizsgálat során tirotropin-felszabadító hormont fecskendeznek be vénásan, és megmérik a vérben a TSH-szintet, mely így az agyalapi mirigy válaszképességéről tájékoztat. Ha a pajzsmirigy daganatára van gyanú, biopsziára kerül sor. Ha medulláris karcinóma gyanúja áll fenn, akkor a vér kalcitonin szintjét is ellenőrzik, mivel ez a típusú daganat mindig termel kalcitonint.

A megjelenített fejezet alfejezetei: