A körülbelül másfél kilogrammnyi, tekervényekkel barázdált felnőtt agyvelő mintegy tízmilliárd idegsejtet tartalmaz. Három részből áll: az elő-, az utó- és a középagyból. Az előagy (nagyagy) döntően az agykérget alkotó sejtekből áll, ez az agy legtömegesebb része, melyet egy hoszszanti, mély barázda két féltekére oszt, és amely további lebenyekre tagolódik (homlok-, fali, nyakszirt- és halántéklebeny). A sűrűn kereszteződő rostokank köszönhetően a két félteke szoros funkcionális kapcsolatban áll egymással. Ez a terület a kérges test. A jobb és a bal félteke eltérő feladatokat lát el: a bal oldali felelős a logikus és tudományos gondolkodásért, a számolásért és a szóbeli kifejezésmódért, a jobb oldali pedig a vizuális vagy "művészi" funkciókat szabályozza (pl. zenei hallás, művészi tehetség, képzelet, intuíció). Túlnyomórészt azonban együttműködnek, mert mindegyik eltérő érzékszervi működést irányít. A középagy (agytörzs) tartalmazza az agykéregből leszálló mozgató és érző idegpályákat, valamint a nyúltvelőt, mely az akarattól független funkciókért felelős (pl. légzés, szívműködés). Az utóagy (kisagy) az agyvelő alsó részénél helyezkedik el. Mozgató impulzusokat kap a belső fül félkörös ívjárataiból, és bár egyetlen mozgás elindításában sem vesz részt, folyamatosan elemzi és szabályozza azokat. Itt tárolódik a mozgások kivitelezéséhez szükséges emlékkép, és bizonyítottan szerepet játszik a harag és az öröm érzésének szabályozásában is.
Hipotalamusz »Talamusz »
| Kapcsolódó kép: | Agy » |
A kisagy mentén lévő különféle agyrészek
