Légzési rendellenesség, melyet a hörgők átmenetileg fellépő görcse miatt kialakuló szűkület okoz. Ezt a szűkületet gyakran a hörgők különféle ingerekre adott túlzott reagálása váltja ki, ilyenek például az allergének, a hörgőket irritáló anyagok belégzése, a stressz, a légköri nyomásváltozások. Az asztmás krízist a változatos időtartamú és hatásfokú, rohamokban jelentkező légzési zavar jellemzi, mely kifejezettebb a kilégzéskor, száraz köhögés és sípoló levegővétel kíséri. A légzészavarok rohammentes időszakban vagy roham nélkül is fennállhatnak.
A közismerten pszichoszomatikus eredetű asztma ijesztő nehézlégzési tüneteket válthat ki. Hörgőtágító szerek inhalálása lerövidítheti a rohamokat.
| Kapcsolódó kép: | Asztmás roham kialakulása: » |
A kis hörgő normális keresztmetszete (A), a nyálkahártya széteső sejtjeiből hisztamin szabadul fel (B), a kis hörgők falának simaizomsejtei összehúzódnak (C), a nyálkahártya vizenyősen duzzadt és sejtjei több nyákot termelnek (D)
