Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Hogyan állapítják meg a csökkent munkaképességet?
 
 
 
Olcsóbb gyógyszert keres?
A jelenleg szedett gyógyszerének nevét megadva rendszerünk kilistázza a helyettesítő készítményeket. Így összevetheti a jelenleg szedett és helyettesítő készítmények árait.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Kórelőzmény és fizikális vizsgálat

Az orvos elsőként kikérdezi a beteget a panaszairól. Tüdő- vagy légúti betegségre utal a mellkasi fájdalom, a légszomj (diszpnoé), a köhögés, a vérköhögés (hemoptízis), a kilégzési sípolás-búgás és a légzés során hallható rekedt hang (stridor). Más, általános tünetek, melyek tüdő- és légúti betegségben szintén előfordulhatnak a láz, a gyengeség, a fáradékonyság és a rossz közérzet.

A továbbiakban az orvos kikérdezi a beteget a korábbi fertőzésekről, kémiai anyagokkal való érintkezési lehetőségekről, gyógyszerszedésről, alkoholfogyasztásról és dohányzásról, az otthoni és munkahelyi körülményekről, utazásokról és a szabadidős szokásokról. Az orvos arra is rákérdez, hogy a családban előfordult-e tüdő-, vagy légúti megbetegedés, vagy bármilyen betegség, mely befolyással lehet a légzőrendszerre.

A fizikális vizsgálat során az orvos megméri a beteg súlyát és lejegyzi az általános állapotát. Fontos az is, hogy a betegnek milyen az általános hangulata és közérzete, mert egy légúti vagy tüdő megbetegedés ezeket is befolyásolhatja. Sor kerülhet arra, hogy a betegnek sétálnia, vagy lépcsőznie kell, hogy az orvos felmérje a terhelésre jelentkező légszomjat.

A bőrszín megállapítása fontos, mert a sápadtság és a cianózis vérszegénységre, vagy a vérellátás zavarára utalhatnak. A tüdő- vagy a légutak megbetegedésekor előfordul, hogy a bőr kevés oxigénhez jut a véráramon keresztül. Az ujjakon dobverőujjakra jellemző elváltozások lehetnek.

A mellkas vizsgálatakor az orvos megfigyeli, hogy a légzésszám és légzőmozgások normálisak-e. A mellkas kopogtatásával eldönthető, hogy a tüdők tartalmaznak-e levegőt (ami normális), vagy folyadékot (ami kóros). Az orvos a légzési hangokat sztetoszkóppal hallgatja meg; a légáramlás lehet normális vagy akadályozott, illetve hallható, hogy a tüdők légzési elégtelenség vagy tüdőgyulladás következtében folyadékot tartalmaznak. A mellkas vizsgálatán túl, a teljes test fizikális vizsgálatára is szükség van, mert számos olyan elváltozás ismert, mely bár nem tüdő eredetű, elsőként légúti probléma képében jelentkezik (például mellkasi folyadék egy hasi daganat áttétének tünete is lehet).


TÜDŐFUNKCIÓS (LÉGZÉSFUNKCIÓS) VIZSGÁLAT »

ALVÁSVIZSGÁLATOK »

ARTÉRIÁS VÉRGÁZELEMZÉS »

MELLKASI KÉPALKOTÓ VIZSGÁLATOK »

POZITRON EMISSZIÓS TOMOGRÁFIA »

MELLKASI CSAPOLÁS »

A MELLHÁRTYA VAGY A TÜDŐ TŰBIOPSZIÁJA »

HÖRGŐTÜKRÖZÉS »

THORAKOSZKÓPIA »

MEDIASZTINOSZKÓPIA »

THORAKOTÓMIA »

LÉGÚTI SZÍVÁS »
A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

39. FEJEZET A tüdő betegségeinek tünetei és a kórisme felállítása
Panaszok, tünetek »
Kórelőzmény és fizikális vizsgálat