MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Többszörös vegyszer-érzékenységi-szindróma
A többszörös vegyszer-érzékenységi-szindróma olyan betegség, melyet a környezetben
általában megtalálhatónál több kémiai anyaggal történt érintkezés vált ki.
A többszörös vegyszer-érzékenységi-szindróma gyakoribb nőkben. Ráadásul a krónikus
fáradtság-szindrómában szenvedők 40%-a, és a fibromialgiában szenvedők 16%-a többszörös
vegyszer-érzékenységben is szenved.
Az orvosok egy része pszichés eredetűnek tartja a szindrómát, egyfajta szorongásos
betegségnek, az agorafóbiához (félelem a nyilvános helyeken való megjelenéstől), vagy a
pánikbetegséghezn hasonlónak. 
Más elképzelés szerint a
betegség egyfajta allergiás reakció. Az immunrendszerben
valóban különböző változások történnek, amelyek alátámaszthatják az allergiás reakció
elméletét. Következetes változások azonban nem észlelhetőek a szindrómában szenvedő
betegekben, így az ok még ismeretlen.
Panaszok, tünetek és a diagnózis
Egyes embereknél a tünetek már magas koncentrációjú, különböző mérgező anyaggal
történt első érintkezéskor jelentkeznek. A betegek ezeket az anyagokat vádolják a
betegség kialakulásával, egyértelmű bizonyíték azonban erre nincs.
A tünetek a következők: szapora szívdobogás, mellkasi fájdalom, izzadás, légszomj,
fáradtság, hőhullámok, szédülés, hányinger, fulladás, remegés, zsibbadás, köhögés,
rekedtség és koncentrálási nehézség.
Az orvos a diagnózist a tünetek alapján állítja fel. A diagnózis megerősítést nyer,
ha a tünetek kémiai anyagokkal történt ismételt érintkezés után jelennek meg, ha a
korábbiaknál alacsonyabb koncentrációk is kiválthatják azokat, vagy ha más személyek
általában még tolerálják a szintet; elmúlnak, ha az egyén elhagyja a káros
környezetet; illetve számos különböző, egymástól független kémiai anyagra alakul ki a
reakció.
Vérvétellel ellenőrizhető a fehér- és vörösvérsejtek száma, illetve ellenanyagok
szintje, de ez nem bizonyító erejű.
Kezelés
A kezelés részeként megpróbálják a beteget távoltartani a feltehetően a tüneteket
okozó anyagoktól. Ez azonban meglehetősen nehéz, hiszen ezek az anyagok széles körben
elterjedtek. A pszichoterápia időnként segít.
