Számos alternatív gyógyítási rendszer létezik, így például a hagyományos kínai gyógyítás, az Ájurvéda, és a természetes gyógyulás nem hagyományos nyugati gyógymódjai.

A hagyományos kínai orvoslás:Több ezer évvel ezelőtt, Kínában alakult ki; a gyógymód azon az elméleten alapul, hogy a csi, az életerő nem megfelelően áramlik a testben. A csi életenergia visszanyerhető a két ellentétes erő, a yin és yang egyensúlyának megőrzésével, melyek a testben, mint meleg és hideg, külső és belső, illetve a hiány és bőség kettősségében jelennek meg. Különböző technikákkal őrizhető meg és állítható vissza az egészség, így például gyógynövények használatával, masszázzsal, meditációval és akupunktúrával.

Az akupunktúra a nyugati világban az egyik legelfogadottabb alternatív gyógymód. Az engedéllyel rendelkező szakemberek nem feltétlenül rendelkeznek orvosi végzettséggel, bár gyakran fájdalom-specialista orvosok végeznek tanfolyamot, és szereznek engedélyt akupunktúrás beavatkozás végzésére. Az akupunktúra lényege, hogy a test bizonyos pontjait ingerlik, nagyon vékony tűk bőrbe vagy bőr alatti szövetekbe szúrásával. Néha nagyon alacsony feszültségű árammal, vagy a tű melegítésével fokozzák az ingerhatást. A test ezen specifikus pontjainak ingerlésével a testenergia (csi) szabad áramlását igyekeznek helyreállítani az energiautakban (meridiánokban), ilyen módon visszaállítva a yin és yang egyensúlyát. A beavatkozás nem fájdalmas, de enyhe bizsergő érzést okozhat. (Az akupunktúra egy fajtája az akupresszúra, amely a tűszúrások helyett egyes területekre korlátozódó nyomást, masszázst használ.)

A kutatások bebizonyították, hogy az akupunktúra különböző kémiai anyagok felszabadulását idézi elő az agyban (neurotranszmitterek), ilyen például a szerotonin, amely természetes fájdalomcsillapítóként hat. Fájdalomcsillapító hatása mellett az akupunktúra segíthet a műtéti beavatkozások után jelentkező hányás, hányinger leküzdésében. A dohányzás elhagyásában vagy a testsúly csökkentésében az akupunktúra eredménytelennek bizonyult.

Amennyiben a beavatkozást szakszerűen végzik, a mellékhatások nem jellemzőek. Leginkább fertőzés fordulhat elő, de meglehetősen ritka szövődmény. A legtöbb szakember egyszer használatos tűket alkalmaz; az újrahasználható tűket alaposan fertőtleníteni kell. Az akupunktúrán átesettek szerint a leggyakoribb mellékhatások a tünetek rosszabbodása (rendszerint csak átmenetileg), és az ájulás.

Ájurvéda: Az ájurvéda tradicionális indiai gyógymód, több mint 4000 éves múltra tekint vissza. Alapja az az elképzelés, hogy betegség akkor alakul ki, ha a test életerejének (pranának) az egyensúlya felbomlik. Az életerő megőrzése három testi tényező, az ún. dosák: vata, pita, kapha egyensúlyával érhető el. A legtöbb embernél megtalálható egy domináns dosa; a három tényező egyensúlya egyénenként változó. Az ájurvéda gyógyfüveket, masszázst, jógát és belső tisztulást használ a testen belüli és a természettel való egyensúly megőrzéséhez.

Homeopátia:A homeopátia az 1700-as évek végén alakult ki Németországban. Lényege, hogy "hasonló gyógyít hasonlót" (innen a név "homeo" [görög "hasonló"], és a "patho" [görög "betegség"]). Más szavakkal, az az anyag, amely nagy mennyiségben betegséget okoz, kis dózisokban gyógyíthatja a betegséget.

A homeopátiában használt gyógyszereket természetes anyagokból (növényekből, ásványokból) vonják ki. Ezek az anyagok a szervezet belső gyógyulási képességét erősítik. Minél hígabb egy homeopátiás orvosság, annál hatékonyabbnak tartják.

A hagyományos gyógymódok kutatói nem találnak tudományos magyarázatot arra, hogy a homeopátiában alkalmazott, hígított szerek hogyan lennének képesek betegségeket gyógyítani. A homeopátiának kevés kockázata van. Mellékhatások, pl. allergiás és toxikus reakciók azonban előfordulhatnak.

Naturopátia: A naturopátia, amely számos kultúra gyógyítási gyakorlatait használja, az 1900-as évek elején Amerikában vált hivatalos egészségügyi rendszerré. A természet gyógyító erejére hagyatkozva a naturopátia a betegségek megelőzését és kezelését az egészséges életvitel betartásában látja, és a test természetes gyógyulási képességét használja fel. Ez a gyógymód a betegség okát is keresi, nem csupán tüneteket kezel.

A naturopátia több kezelést együtt alkalmaz, pl. az egészséges táplálkozást, a gyógynövényeket, a homeopátiát, a fizikoterápiát, a mozgásterápiát, a tanácsadást, a stresszkezelést, az akupunktúrát és a hidroterápiát.

A lelki és testi technikák azon az elképzelésen alapulnak, hogy lelki és érzelmi tényezők befolyást gyakorolnak a testi egészségre. Viselkedési, pszichológiai, szociális és spirituális módszerekkel megőrizhető az egészség, és megelőzhetők vagy gyógyíthatók a betegségek.

A lelki és testi technikák előnyeiről megjelent számos tudományos bizonyítéknak köszönhetően sok fajtájukat fő irányvonalnak tekintik. A különböző módszereket, mint például a relaxációt, a kognitív viselkedésterápiát, a meditációt, a képzeteket, a biovisszajelzést és a hipnózist a koszorúér-betegség, a fejfájások, az alvászavar (inszomnia) és a vizeletvisszatartási problémák (inkontinencia) kezelésében alkalmazzák. Segíthetnek a szülésben, a rák tüneteinek és a kezelés okozta panaszoknak az enyhítésében, ill. műtéti előkészítéskor. A technikákat magas vérnyomás, asztma, ízületi gyulladás, fájdalom és fülcsengés (tinnitus) kezelésében, bár kevesebb sikerrel, szintén alkalmazzák.

A lelki testi technikák alkalmazásának kevés kockázata ismert.

Meditáció:Az elme megnyugtatására és az egyén teljesebb tudatra ébresztésére törekszik. A meditációt nyugalomban, ülve vagy fekve, többnyire csukott szemmel végzik. Az összpontosítás elősegítésére a meditáló gyakran egyetlen mondatot (mantrát) ismételget. A meditációk jó része vallási vagy spirituális szertartás folyamán fejlődött ki, és a szellemi növekedés, személyi átalakulás, illetve transzcendentális élmény valamilyen fajtájának átélése volt a célja. A gyógyításban azonban a meditáció eredményes lehet, a beteg vallási vagy spirituális beállítottságától függetlenül. Számos egészségre gyakorolt pozitív hatása között a stresszoldó és fájdalomcsillapító hatás is kimutatható.

Relaxációs technikák:A relaxációs technikákat kifejezetten a feszültség és a túlterheltség oldására fejlesztették ki. A specifikus módszerek csökkentik a vérnyomást, ellazítják az izmokat, lelassítják az anyagcsere-folyamatokat, és megváltoztatják az agyhullámok aktivitását.

Irányított képzelet:Lelki képzeteket használ fel, hogy elősegítse az ellazulást a jó közérzetet vagy gyorsítsa egyes betegségek gyógyulását, mint például a rák, vagy valamely lelki sérülés. Ezek a képzetek bármely érzékszerveire vonatkozhatnak, és lehetnek a beteg, vagy szakember által irányítottak; néha a gyakorlatokat csoportban végzik. Például a rákban szenvedő beteget megkérhetik arra, hogy képzeljen el egy hadseregnyi fehérvérsejtet, amint azok a rákos sejtek ellen harcolnak.

Hipnoterápia:A beteg a relaxáció előrehaladott állapotába kerül, alig észlel valamit a környezetéből, de nem teljesen öntudatlan. A hipnotizált ember teljesen átadja magát a hipnózist végző által sugallt képzeteknek, melyeket nem tudatosan él át. Kezelhetők hipnózissal bizonyos állapotok, például egyes fájdalom-szindrómák és konverziós betegségek, amelyekben a tényleges fizikai megbetegedéseknek a lelki stressz és konfliktus az okozója. Némi sikerrel alkalmazzák a testsúlycsökkenés, illetve a dohányzásról való leszokás területén. Néhány ember képes elsajátítani az önhipnotizálás képességét.

Biovisszajelzés:A biológiai visszajelzés elektromos műszereket használ, hogy visszajelzéseket kapjon az adott személy biológiai funkcióiról, pl. a szívfrekvenciáról, a vérnyomásról, az izomfeszültségről. A vizsgált személy ezáltal megérti, hogy miként változnak ezek a funkciók, és megtanulja, hogyan lehet azokat szabályozni. A biovisszajelzés technikát jellemzően a fájdalom, a stressz, az alvászavar, a fejfájás és az izomsérülések kezelésére használják.

A biológiai alapú kezelések a gyógyításhoz rendszerint természetes forrásból nyert kémiai anyagokat használnak.

Gyógyítás gyógyfüvekkel:A gyógyfüves gyógyítás a legrégibb ismert gyógyítási fajta, gyógynövényeket használ a betegségek gyógyítására és az egészség megőrzésére. Akár egy bizonyos gyógynövény, akár gyógyfüvek keveréke alkalmazható. A kínai gyógyfüves gyógyításban a keverékek ásványi anyagokat, illetve állati eredetű részeket is tartalmaznak. A hagyományos gyógyszerekkel szemben, amelyeknél a gyógyító anyagokat kivonják a gyógynövényekből, ez a terápia a gyógyfüveket teljes egészében felhasználja. A gyógyfüves orvosságok elérhetők számos formában, például kivonatként (a folyadék a többnyire vízben áztatott gyógyfüvek leve), tinktúraként (alkohol alapú készítmények, amikor az alkohol természetes tartósítószer is), forrázatként (legelterjedtebben belső alkalmazásra, rendszerint tea formájában), főzetekként (az infúzióhoz hasonló), tabletták és porok formájában, esetleg nedves ruhával a bőrre helyezve. Az Egyesült Államokban a kormány nem ellenőrzi szigorúan a gyógynövénykészítményeket, és igen kevéssé szabályozza az iparágat. ((Megjegyzés:Magyarországon sem.))

Ortomolekuláris orvoslás:Az ortomolekuláris orvoslás a megfelelő táplálkozásra helyezi a hangsúlyt az egészség megőrzésének és visszaállításának érdekében. Vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak összességét használja bizonyos állapotok kezelésére, amelyek valamilyen formában eleve megtalálhatók a szervezetben. Néha megavitamin terápiaként is emlegetik, mert lényege nagy mennyiségű különféle vitamin bevitele táplálék-kiegészítőként. Leggyakoribb kezelési mód rák esetében a cápaporc alkalmazása; a kelátképző terápia (a mérgező anyagokat távolítja el a véráramból) a szív- és érrendszeri betegségek gyógyításában használatos; a glukozamin és a kondroitin (amelyek eredendően is jelen vannak a szervezetben) pedig az artrózis kezelésében (hatásosságukat megfelelő bizonyíték támasztja alá) kerül alkalmazásra.

A test-alapú kezelések a különböző betegségeket a testre irányuló kezelési technikákkal igyekeznek gyógyítani.

Kiropraktika:A kiropraktika szerint az egészség megőrzésének és helyreállításának, a gerinc szerkezete, illetve az idegrendszer működése közötti kapcsolat a kulcsa. A gerinc kezelése fentiek egyensúlyának megtartására a legfontosabb módszer.

Kutatások szerint az derékfájás kezelésében hatásos. Továbbá a gerinc kezelésével különböző típusú fejfájások is gyógyíthatók. A nem csont- és izomrendszerrel összefüggő betegségek kezelésében azonban a kezelés hatékonysága még nem bizonyított. Ritkán fordul elő a gerinc kezeléséből adódó súlyos komplikáció, deréktáji fájdalom azonban kialakulhat a gerinc végéből kilépő idegek sérülése miatt (kauda ekvina szindróma ), illetve az agyi vérellátást ronthatja az odafutó artériák károsításával (cerebrovaszkuláris artéria disszekció). Az egyéb mellékhatások, pl. helyi érzékenység, fejfájás és fáradtság rendszerint 24 órán belül elmúlnak.

Masszázsterápia:A masszázsterápia a test szöveteinek kezelése az egészség elősegítésének és a fájdalom és a stressz csökkentésének érdekében. A maszszázsterápia többféle technikát foglal magában, a simogatástól a gyúrásig (mint pl. a svédmasszázsban), nyomásig (mint például a Shiatzu-ban, az akupreszszúrában, vagy a neuromuszkuláris masszázsban használatos). Ezek a technikák állítólag javítják a test csont- és izom-, ideg-, illetve keringési rendszerét.

A masszázs bizonyítottan fájdalomcsillapító hatású, pl. hátsérülések, izomfájdalmak, fibromialgia esetén, illetve rákos betegek szorongásának csökkentésében. Szintén hatásos kis születési testsúlyú gyermekek kezelésében, megelőzi az anya nemi szerveinek esetleges sérülését a szülés folyamán, a székrekedést javítja és az asztma tüneteinek kezelésében is segít. Csökkenti a stresszt és a szorongást.

A masszázs nem alkalmazható gyulladásos vagy fertőző bőrbetegségben szenvedőknél, nyílt sebek, égések, magas láz, daganatok, ill. alacsony vérlemezkeszám esetén.

Rolfing, más néven szerkezeti egységesítés, mely szerint az egészség a tökéletes testi összhangon múlik. A mélyen fekvő szövetek masszázsának egy formája, melyet rendszerint több ülésben végeznek. A csontok és izmok megfelelő helyzetbe hozását a fascia (olyan rostos szövet, amely bizonyos szerveket, pl. az izmokat veszi körül) kezelésével és megnyújtásával érik el.

Reflexológiasorán kézzel gyakorolnak nyomást a lábfej bizonyos pontjaira, amelyek a reflexológia szerint kapcsolatban állnak a test különböző szerveivel, illetve rendszereivel. Azt tartják, hogy ezen területek ingerlésével kiküszöbölhető az energiaáramlás akadályozása, ami a megfelelő testrészek fájdalmát vagy a megbetegedést okozza.

Testtartás újratanulás:Mozgások és érintések alkalmazásával segít az embereknek elsajátítani a helyes testtartást. A kezelések a megszokáson alapuló rossz testtartást igyekeznek kiküszöbölni, tudatosan a mozgásra összpontosítva.

Az energiaterápiák a testben és a körülötte lévő, feltételezett energiamezőkre (biomezőkre) koncentrálnak. Külső energiaforrásokat (pl.: elektromágneses mezőket) alkalmaznak az egészség és a gyógyulás elérésére. Minden energiaterápia azon a meggyőződésen alapul, hogy a testben, illetve körülötte létezik egy egyetemes életerő, vagy megmagyarázhatatlan energia.

Az energiaterápiák alkalmazói rendszerint a testre, vagy ahhoz közel helyezik a kezüket és saját energiájukat használják arra, hogy a beteg energiamezőit befolyásolják.

Bioelektromágnes-alapú terápiák:Impulzusmezőket, mágneses mezőket, illetve váltakozó vagy egyenes áramú mezőket használnak. A mágnes különösen népszerűvé vált egyes csont- és izomrendszeri megbetegedések kezelésében. Ruhákba, ékszerekbe és matracokba építve kerülnek forgalmazásra a fájdalom csökkentésére, bár kevés tudományos vizsgálat történt a hatékonyságuk bizonyítására.

A reiki:Japán eredetű technika, melynek során a szakember a kezén keresztül juttat energiát a beteg testébe, hogy elősegítse gyógyulását.

Terápiás érintés:Bár tényleges érintés nem is szükséges, a terapeuta gyógyító energiáját használja a beteg biomezőinek felmérésére, és egyensúlyának visszaállítására.