Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Melyek a kötelező szűrővizsgálatok?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Döntéshozatal a gyakorlatban

Két feladatot mindenképpen teljesíteni kell, mielőtt megszületne a diagnózisra vagy a kezelésre vonatkozó döntés. Az első, kiválasztani a rendelkezésre álló információk közül azokat, melyek a legjobb "forgatókönyv" meghatározásában segítenek. A második, a "tanultakat" az egyénre szabottan alkalmazni.

Van néhány nehezítő tényező. Az egyik az idő. A legtöbb ilyen jellegű döntést gyorsan kell meghozni. Nem mindig van ideje az orvosnak és a betegnek összeülni, és a részleteket megbeszélni. Az orvosnak segítenie kell abban, hogy a beteg értékelni, rangsorolni tudja a különböző forrásokból származó adatokat. Például, az orvos úgy gondolhatja, hogy saját személyes tapasztalatában jobban bízik, mint egy klinikai tanulmány eredményeiben.

Az orvosnak bármely diagnosztikus ajánlás esetén mérlegelnie kell a lehetséges hatásokat. Segítenie kell a betegnek, hogy tisztában legyen egy súlyos betegség elnézésének következményeivel, még ha a kórisme valószínűtlen is.

A kezelés kiválasztásánál hasonló a helyzet. Ha a betegség enyhe, mely végül magától meggyógyul, az orvos feltehetően nem javasol komoly mellékhatásokkal járó kezelést. Ugyanakkor, ha súlyos betegségről van szó, valószínűleg megéri vállalni a mellékhatások veszélyét.

Különbözhet a páciens és az orvos felfogása ugyanannak a mellékhatásnak a megítéléséről. A beteg egy lehetséges mellékhatásról hallva aggódni kezdhet, mert az súlyos, függetlenül attól, hogy milyen gyakran fordul elő. Az orvos ugyanakkor nem aggódik annyira, ha a mellékhatás csak elvétve jelentkezik. Vagy az orvos nem érti, hogy ami a legtöbb ember számára viszonylag kis mellékhatásnak tűnik, egy adott személynek nagy problémát jelent. Például, ha valaki autóvezetőként dolgozik, gond lenne számára egy olyan gyógyszer szedése, amely álmosságot okoz.

Gyakran azonban a betegség és a kezelés kockázati egyensúlya nem egyértelmű. Időnként az orvos másként ítélheti meg a kezelés veszélyeit és előnyeit, mint a meggyógyítandó beteg. Elősegíti a döntéshozatalt, ha a beteg tisztában van a veszélyekkel, az orvos ismertethet néhány kezelési lehetőséget, és megkérheti a beteget, hogy válasszon közülük. A különböző lehetőségek relatív és abszolút kockázatainak értékelésével, majd értékelve azokat a saját szempontjai szerint, a beteg sokkal tájékozottabban képes kiválasztani a gyógykezelés módját.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

300. FEJEZET Az orvosi döntéshozatal