A legtöbb orvos azokra a tapasztalatokra hagyatkozik, amelyeket hasonló problémákkal küzdő betegek diagnosztizálása és kezelése során szerzett. Az orvosok ugyanakkor egyéb forrásokból is merítenek, szakkönyvek, szakfolyóiratok olvasásából, kollégákkal folytatott tapasztalatcserékből és egyebekből, például az Internet egészségügyi oldalaiból, ha adott problémáról több információhoz szeretnének jutni, illetve a legújabb orvosi kutatások eredményeivel lépést kívánnak tartani. Tanulmányozhatják az ajánlásokat (a leközölt módszertani leveleket) is, melyeket szakértők csoportja írt.
Azok az emberek, akiknek egészségüggyel kapcsolatos információra van szükségük, leggyakrabban orvosukhoz fordulnak. Sokan azonban, az egyre szaporodó nyomtatott vagy elektronikus (Internet) forrásokat veszik igénybe.
Új kutatási eredmények közlésekor az orvosok azokat értékelik, és mérlegelik alkalmazási lehetőségeit. Különböző tanulmányok különböző típusú információt tartalmaznak.
Az ún. keresztmetszeti vizsgálat emberek csoportjait hasonlítja össze azonos időpontban. Összeveti egy adott betegségben szenvedők, illetve az egészségesek vizsgálati eredményeit, és ez gyakran szolgál annak eldöntésére, hogy egy vizsgálat mennyire alkalmas a betegség diagnózisának felállítására. Az eset-kontroll tanulmányok egymáshoz hasonló kórtörténetű, de éppen a vizsgált betegségben eltérő betegeket vetnek össze. Ez sokat segíthet az adott betegség kiváltó okának vagy okainak felderítésében. A kohorsz vizsgálatban az egyéneket hasonló időintervallumon keresztül vizsgálják, mely néhány órától akár néhány évtizedig is terjedhet, attól függően, mi a célkitűzés. Így egy bizonyos betegségnek az idő múlásával az egyénre kifejtett hatásait lehet tanulmányozni (prognózis).
A klinikai vizsgálat a vizsgálatok legpontosabb fajtája. Egy szigorúan ellenőrzött klinikai vizsgálatban az emberek egyik csoportja egy bizonyos kezelésben vagy vizsgálatban részesül, más csoportok pedig (kontroll csoportok) egyéb kezelésben vagy vizsgálatban részesülnek, vagy egyáltalán nem részesülnek kezelésben, illetve vizsgálatokban. A randomizált, kontrollált vizsgálatban a csoportokat véletlenszerűen állítják össze. A klinikai vizsgálat feltételei szigorúan kötöttek, csak a hasonló adottságú emberek vehetnek részt az adott kísérletben.
Egyes esetekben a vizsgálatokat azért végzik, hogy megtalálják a leginkább költségkímélő megoldást egy-egy betegség gyógyítására. Ezeket költséghatékonysági és költség-haszon vizsgálatoknak nevezik. Segíthetnek az orvosnak abban, hogy társadalmi szempontból mérlegelje döntésének hatását, de egy adott betegnél hozott döntésben kevésbé hasznosak.
Mivel a vizsgálatokat különböző módon tervezik és valósítják meg, ugyanazt a dolgot vizsgáló esetekben is egymásnak ellentmondó eredmények születhetnek. Van egy olyan módszer, amellyel megpróbálható ezen ellentmondások feloldása, melynek során minden, a témával foglalkozó vizsgálat eredményeit összegzik, és pontosan összehasonlítják és értékelik azokat. Ezt rendszerezett áttekintésnek hívják. A másik módszer az ellentmondásos eredmények feloldására a meta-analízis; ez a tanulmányok eredményeit matematikailag összegzi, majd összehasonlítja azokat.
