MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Fulladás
A fulladást megoldó műfogások gyakran életmentőek. Felnőttek gyakran kezdenek el
fulladni félrenyelt ételdarab, például egy nagyobb falat hús miatt. A csecsemőkben még
nem teljesen fejlődtek ki a nyeléssel kapcsolatos reflexek, így könnyen félrenyelhetnek,
ha kis, kerek darabokból álló ételt, például földimogyorót vagy kemény cukorkát adunk
nekik. A gyermekek, főleg a kisebbek, játékot, pénzérmét vagy egyéb nem ehető tárgyat
nyelhetnek félre, ha azt a szájukba veszik.
Az első jel a köhögés lehet, amely gyakran olyan súlyos, hogy az illető még segítséget
sem képes kérni. A fuldokló személy két kezét saját torkára szorítja. A lélegzés és a
beszéd elhalkul, vagy meg is szűnik. Az illető magas vagy horkantó hangokat hallathat,
elkékülhet, görcsrohama lehet, illetve elájulhat.
Elsősegély
A fuldokló személy esetében az elsősegélyt meg kell kezdeni a mentők hívása előtt.
Az erős köhögés kilökheti a tárgyat a légutakból, ezért ha az illető képes erősen
köhögni, bíztassuk erre. Aki még képes beszélni, az tud erőltetetten köhögni is. Ha a
fuldokló már nem tud köhögni, használjuk a Heimlich-műfogást. A műfogás megemeli a
has- és mellüreg belső nyomását, ami kilöki a tárgyat.
Ha az illető eszméleténél van, kulcsoljuk össze karjainkat a fuldokló hasa előtt.
Szorítsuk ökölbe egyik kezünket úgy, hogy a hüvelykujjunk az illető hasa felé
mutasson, majd másik kezünket szorosan ráhelyezve tartsuk oda az illető mellcsontja és
köldöke közé, középre. Ezután erőteljesen húzzuk öklünket befelé és felfelé, egymás
után ötször. Kisebb erővel szorítsunk, ha gyermekről van szó. Addig kell ismételni a
műfogást, amíg a tárgy ki nem lökődik. Ha az illető elveszti az eszméletét, abba kell
hagyni a szorításokat.
Eszméleténél nem lévő ember esetében lépéseket kell tenni, hogy a légutakat
felszabadítsuk és megkezdjük a mesterséges lélegeztetést.
Elzáródott légutakat jelez, ha a mellkas nem emelkedik. A
légutakat ellenőrizni kell, és el kell távolítani az esetlegesen látható tárgyakat. Ha
semmi sem látható, ujjunkkal nyúljunk az illető szájába, és keressük meg, majd
távolítsuk el az addig elrejtőző tárgyat. A mesterséges lélegeztetés ezután
következhet.
Csecsemő esetében a Heimlich-műfogás nem alkalmazható. Ehelyett fordítsuk arccal
lefelé, hogy a mellkasa az alkarunkon nyugodjék, és feje mélyebben legyen, mint a
törzse. Ezután üssünk rá a tenyerünk élével a hátára a lapockák között ötször. Az
ütéseknek erőteljesnek kell lenniük, de nem annyira, hogy sérülést okozzanak. Ezután
ellenőrizzük a szájüreget, és vegyük ki az esetlegesen látható tárgyat. Ha a légutak
továbbra is elzárva maradnak, fordítsuk a csecsemőt arccal felfelé, fejét lelógatva,
ezután nyomjuk meg mutató- és középső ujjunkkal a szegycsontot befelé, majd engedjük
ki, egymás után ötször. Ezután ellenőrizzük újra a szájüreget.
Kapcsolódó kép »Kapcsolódó kép »