Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Mérgesgyík-harapások

Mindössze két gyíkról ismert mérges voltuk, a mexikói gyöngyösgyíkról és a gila-szörnyről, mely a mexikói Szonora-sivatagban, Arizónában és a szomszédos területeken él. Ezek mérge összetételében és hatásában hasonlít néhány viperafélééhez, bár a tünetek enyhébbek, és a harapások szinte sohasem halálosak. A legtöbb kígyóval ellentétben a gila-szörny erősen ráharap az áldozatra, és mérgét inkább belerágja a sebbe, mintsem fogain keresztül belefecskendezné. A gyík eltávolítása nehéz lehet.

A gyakori tünetek közé sorolható a fájdalom, a duzzanat, a megharapott terület körüli elszíneződés éppúgy, mint a megduzzadt nyirokcsomók. Gyengeség, verejtékezés, szomjúság, fejfájás, fülzúgás (tinnitusz) jelentkezhet. Súlyos esetekben leesik a vérnyomás.

Szokták javasolni az állkapocs szétfeszítését laposfogóval, az állat állának égetését, vagy a gyík és az érintett végtag víz alá merítését, mint a gila-szörny eltávolításának módszereit. Ha sikerül is kiszabadulni az állat harapásából, a sebben gyakran ottmaradó fogdarabokat még el kell távolítani. Az alacsony vérnyomás és a véralvadási zavarok kezelése hasonló a viperafélék esetében említettekhez. Célzott ellenméreg ez esetben nem létezik.