A mélytengeri vagy a nehézbúvárkodás művelői számos sérülésnek vannak kitéve. Hideg vízbe merülés gyorsan hipotermiához (veszélyesen alacsony testhőmérséklethez) vezethet, ami lelassult mozgást és zavart ítéletalkotást okoz. A hideg víz halálos szívműködési zavarokat okozhat koszorúér-betegségben szenvedőkben. Egyéb lehetséges merülési kockázatok közé sorolhatók a vízbefúlás, különféle tengeri élőlények csípése és harapása, leégés és hőártalmak, vágások és horzsolások és a tengeribetegség. Gyógyszereknek (legyenek azok legális vagy illegális szerek) és az alkoholnak előre kiszámíthatatlan és veszélyes hatásai lehetnek a mélyben.
A merüléssel kapcsolatos legtöbb rendellenesség mégis a nyomásváltozással hozható összefüggésbe. Ez az állapot azokat is érintheti, akik víz alatti alagutakban vagy búvárharangban (építési munkálatokban használatos víz alatti építményben) dolgoznak. Ezekben a szerkezetekben a levegő nagy nyomású, hogy a vizet kívül tartsák.
A víz alatti nagy nyomást a víz súlya okozza, ahogyan a földfelszínen mérhető atmoszférás nyomást is a levegőréteg súlya eredményezi. Merülés során a víz alatti nyomást gyakran a mélység mértékegységben (lábban vagy méterben) vagy atmoszférában adják meg. Az atmoszférában mért nyomás tartalmazza a vízoszlop nyomását, amely körülbelül 10 méterenként nő egy atmoszférával (azaz kb. 1 kg négyzetcentiméterenként), illetve a légnyomást, amely 1 atmoszférával egyenlő. Tehát a 10 méter mélyen tartózkodó búvárra 2 atmoszféra nyomás nehezedik, vagyis a felszínen jelenlévő légnyomás kétszerese. Minden újabb 10 méterrel nő nyomás 1-1 atmoszférával.
A merülési bántalmak két csoportba sorolhatók: azok, amelyek a szervezet gázt tartalmazó szerveinek kitágulásával vagy összenyomatásával kapcsolatosak (barotraumák), és azok, amelyek a vérben és szövetekben oldott nitrogén felszabadulása miatt jönnek létre (dekompressziós betegségek).
| Kapcsolódó téma: | Légzés magas nyomáson » |
| A búvárkodás kockázati tényezői » |
