A villámcsapást elszenvedett embernek a szíve megállhat, vagy rendszertelenül kezdhet verni, és a légzése is gyakran leáll. A szív újra elkezdhet működni, de ha a légzés nem indul újra, a szervezet kifogy az oxigénből. Az oxigénhiány és az esetleges idegrendszeri károsodás miatt a szívverés újra leáll.

Az agykárosodás általában eszméletvesztéshez vezet. Amennyiben súlyos a sérülés, kóma léphet fel. Jellegzetes, hogy az illető felébred, de nem emlékszik, mi történt vele a baleset előtt. Zavart, lassult a gondolkodása és nehezen összpontosít vagy emlékszik régebbi történésekre. Személyiségváltozások is előfordulhatnak.

A dobhártya gyakran kilyukad. Többféle szemkárosodás alakulhat ki, így a szürkehályog is. Gyakran mindkét alsó végtag időlegesen lebénul, bekékül, és érzéketlenné válik (keraunoparalízis). A bőr kisebb égést szenvedhet el, melynek tollszerű vagy ágrajzolattal bíró mintája lehet, de állhat apró, tűszúrás- vagy cigarettaégetés-szerű foltokból, illetve az éppen lefolyó verejték vonalát követő csíkokat is formázhat.

Viharos időszakban figyelni kell az időjárás-jelentésre. Mindez különösen fontos a szabadtéri események szervezőinek, hiszen így dönteni lehet a programok megtartásáról, illetve elhalasztásáról, továbbá fel lehet készülni az esetlegesen előforduló vészhelyzetre.

A vihar közeledését jelezheti a heves szél, az eső és a felhők megjelenése. Ha egy távoli vihar mennydörgése egyre erősebbé válik, vagy a villámlás és a dörgés között eltelt idő kevesebb, mint 30 másodperc, tanácsos menedéket keresni. Kisebb, fedéllel nem bíró alkotmányok, mint pl. egy kilátó, nem alkalmasak erre a célra. Biztonságosabb nagyobb, zárt épületekben vagy fémvázzal rendelkező, felhúzott ablakú járművekben (gépkocsiban, furgonban vagy kamionban) keresni menedéket. Nem tanácsos újrakezdeni a szabadtéri programot az utolsó dörgéstől vagy villámlástól számított 30 percen belül.

A villámcsapás okozta sérülés megelőzése érdekében a szabadban, kerüljük a fémtárgyakat, a vizet és a nyílt területeket, például a mezőket. Ha lehetetlen elhagyni a nyílt teret, tanácsos leguggolni olyan alacsonyra, ahogyan csak lehet, de ne feküdjünk a földre. Jó a legközelebbi személytől legalább 5 méteres távolságot tartani, és egy facsoport alatt menedéket keresni, de ne tegyük ezt magányosan álló fa esetében.

A házon belüli villámcsapás elkerülése érdekében a vihar ideje alatt kerüljük a vízzel való érintkezést, a telefonbeszélgetést, a számítógépes munkát vagy a szórakoztató elektronikai eszközökhöz kapcsolt fejhallgató használatát. Biztonságosabb, ha távol maradunk az ajtótól és az ablakoktól, és kikapcsoljuk az elektromos berendezéseket, illetve kihúzzuk őket a fali csatlakozóból, még mielőtt a vihar megérkezne.

A villámcsapás okozta sérülés legtöbbször szemtanúk jelenléte nélkül történik, és minden gyanúnk meglehet rá, ha a vihar ideje alatt eszméletlen személyt találunk a szabadban.

A villámütött ember testében már nincs áram, ezért az elsősegélynyújtás veszélytelen. Ha az illető nem lélegzik, vagy nem ver a szíve, azonnal teljes újraélesztést (CPR-t) kell alkalmazni. A sérült mesterséges lélegeztetése elegendő oxigént képes biztosítani ahhoz, hogy a szív ne álljon le. Sok villámcsapott embernek egyébként jó az általános egészségi állapota, és jó eséllyel felépül, ha idejében részesül teljes újraélesztésben. A kórházban elektrokardiogramm (EKG) készül, hogy a szív normális működéséről megbizonyosodjanak. Az égéseket és egyéb sérüléseket a megfelelő módon kezelik. Ha 40 percig eredménytelen az újraélesztési kísérlet, kevés az esély a további sikerre.

A villámcsapott emberek mintegy 10%-a hal meg, majdnem mindegyik halálesetért a szívműködés vagy a légzés leállása felelős. Akiknek sem a szívük, sem a légzésük nem áll meg, többségükben életben maradnak. Ha a rövid távú memória károsodott, vagy lelassul a gondolkodás, az illetőnél maradandó agysérülésre van gyanú. A keraunoparalízis általában órákon belül oldódik.