Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Miből áll a gyógyszerkeret?
 
 
 
Olcsóbb gyógyszert keres?
A jelenleg szedett gyógyszerének nevét megadva rendszerünk kilistázza a helyettesítő készítményeket. Így összevetheti a jelenleg szedett és helyettesítő készítmények árait.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Áramütés

Áramütés akkor fordul elő, ha az áram a szervezeten áthalad, és eközben befolyásolja belső szervek működését, vagy éppen szöveteket éget meg.

Áramütés előfordulhat meghibásodott elektromos eszközök vagy berendezések, illetve háztartási elektromos kábelek vagy távvezetékek véletlen megérintésekor. Villámcsapás Lásd még is okozhat elektromos balesetet. A sérülés súlyossága az enyhétől a súlyosig terjedhet, mindezt pedig a feszültség, az áram jellege (váltó- vagy egyenáram), az áram testben megtett útja, az áramhatás időtartama és az árammal szembeni elektromos ellenállás határozza meg.

Az áram feszültségét voltban mérik. Az Egyesült Államokban a közönséges háztartási áram 110 és 220 volt között változik. 500 volt felett nagyfeszültségről beszélünk. A nagyfeszültség levegőn keresztül is képes áthúzni (ívet képezni) néhány centiméteres vagy éppen méteres távolságra, a feszültség nagyságától függően. Tehát akkor is előfordulhat sérülés, ha az illető egyszerűen túl közel merészkedik a nagyfeszültségű vezetékhez. A nagyfeszültség súlyosabb sérüléseket okoz, mint az alacsony, és hajlamosabb belső károsodást előidézni. Vesekárosodás is kialakulhat, amennyiben a nagyfeszültség nagy mennyiségű izomszövetet éget meg, amiből egy vegyület, a mioglobin szabadul ki a véráramba (rabdomiolízis). Lásd még

Az elektromos áramnak két fajtája van: az egyenáram és a váltóáram. Az egyenáram, így a zsebtelepek által termelt áram, állandóan ugyanabban az irányban folyik. A váltóáram, amely a háztartási fali csatlakozókban is van, rendszeres időközönként változtatja irányát. Az Egyesült Államok legtöbb háztartásában használatos váltóáram veszélyesebb, mint az egyenáram. Az egyenáram általában egyetlen erős izom-összehúzódást okoz, amely elég erős ahhoz, hogy az illetőt ellökje az áramforrástól. A váltóáram folyamatos izom-összehúzódást kelt, ami gyakran megakadályozza, hogy az illető elengedje az áramforrást. Az áramhatás ennek eredményeképpen igen hosszú is lehet. Még kis váltóáram is - amely mindössze enyhe áramütésként érzékelhető - elegendő ahhoz, hogy az illető kézfeje görcsösen összeránduljon. Ennél valamivel nagyobb váltóáram már görcsbe ránthatja a légzőizmokat, lehetetlenné téve a légzést. Még ennél is erősebb váltóáram halálhoz vezető szívritmuszavarokat okozhat.

Az áram szervezetben megtett útja határozza meg, mely szöveteket ér károsodás. Az áram legszokványosabb belépési pontja a kézfej, a második leggyakoribb a fej. A kilépési pont általában a lábon található. A kéztől-kézig vagy a kéztől-lábig haladó áram útba ejtheti a szívet is, és sokkal veszélyesebb annál, mintha a láb és a föld között menne. A fejen áthaladó áram érintheti az agyat.

A szövetek különböznek árammal szembeni érzékenységükben. Például az idegek, az erek és az izom hajlamosabb a sérülésre, mint a csont vagy az inak. A végtagokon keresztülhaladó áram nagyobb károsodást képes okozni, mint ha ugyanaz az áram a törzsön halad át.

A test elektromos ellenállásának nagy részét a bőr teszi ki. Minél vastagabb, annál nagyobb az ellenállása. A vastag, kérges tenyér vagy talp például sokkal nagyobb elektromos ellenállással bír, mint a vékonyabb bőrrel fedett területek, például a kar belső oldala. Az ellenállás lecsökken, ha a bőrön folytonossági hiány van (például szúrt vagy horzsolt seb), vagy ha nyirkos. Ha magas a bőr ellenállása, a károsodás inkább helyi lesz, csak a bőr ég meg. Ha alacsony a bőr ellenállása, a sérülés nagyobb mértékben éri a belső szerveket. Tehát főleg belső károsodásra lehet számítani, ha az illető vizes testtel kerül kapcsolatba az elektromos árammal, például amikor hajszárító esik a fürdőkádba, vagy amikor az illető olyan pocsolyába lép, amely leföldelt vezetékkel van kapcsolatban.


Panaszok, tünetek

Az elektromos sérülés leggyakoribb tünete az égés Lásd még a bőrön, habár nem minden áramütés okoz külső sérülést. A nagyfeszültség súlyos belső károsodást idézhet elő. Ha az izomkárosodás kiterjedt, a végtag annyira megduzzadhat, hogy elszorítja azokat az artériákat (kompartment-szindróma Lásd még ), amelyek a végtag vérellátását biztosítanák. Szürkehályoghoz vezethet, ha az áram a szemekhez közel halad. A szürkehályog napokon belül kialakulhat, de lehet, hogy csak évekkel később jelenik meg.

Az elektromos vezetéket szájba vevő, szopogató kisgyermekek a szájukat és az ajkaikat égethetik meg. Mindez az arc torzulásához, és a fogak, az állkapocs és az arc fejlődési zavarához vezethet. Ráadásul veszélyes vérzés indulhat meg az ajak egyik verőeréből, ha az égett sebről leesik a var, általában 7-10 nappal a sérülés után.

Egy kisebb áramütés izomfájdalmat és enyhe izom-összehúzódásokat és ijedelmet válthat ki, mely fellöki az illetőt. Súlyosabb áramütés szívritmuszavarhoz vezethet, mely akár következmények nélküli, de ugyanúgy halálos is lehet. A szív pumpafunkciója szintén gátlódhat. Súlyos áramütés olyan erős izom-összehúzódást képes előidézni, hogy az illetőt a földre veti, vagy ízületi ficamokhoz, csonttöréshez vagy egyéb tompa sérülésekhez vezet.

Az idegek és az agy sokféleképpen sérülhetnek; előfordulhatnak görcsrohamok, agyi vérzések, a rövidtávú memória zavara, személyiségváltozások, ingerlékenység vagy alvási nehézségek. Az idegek vagy a gerincvelő károsodása gyengeséghez, bénuláshoz, érzéskieséshez, zsibbadáshoz, vizelettartási nehézségekhez (inkontinenciához) és krónikus fájdalomhoz vezethet.


Megelőzés

Alapvető az elektromossággal kapcsolatos felvilágosítás és elővigyázatosság. Segít megelőzni a munkahelyi és háztartási áramütéseket, ha megbizonyosodunk arról, hogy az elektromos eszközök megfelelően vannak kialakítva, üzembe helyezve és karbantartva. Csak hozzáértő személy telepítsen és tartson karban elektromos vezetékeket.

Minden elektromos eszköz, melyet megfogunk vagy megérinthetünk, legyen gondosan leföldelve. A háromeres csatlakozók a legbiztonságosabbak. Az alsó (földelést biztosító) kivezetés eltávolítása - annak érdekében, hogy a háromlábú dugó a régi típusú fali csatlakozóba is beleilleszkedhessen - veszélyes, és elektromos baleset kockázatával jár. A bepárásodó helyiségekbe, így a konyhába, a fürdőszobába és a szabadban tanácsos biztosítékokat felszerelni, melyek akkor is megszakítják az áramkört, ha akár csak 5 milliamper áram szökik.

Hogy elkerüljük az íváram okozta sérülést, nagyfeszültségű villanyvezetékek közelében ne használjunk létrát.


Kezelés

Először is le kell választani az illetőt az áramforrásról. A legbiztonságosabb módja ennek, ha kikapcsoljuk az áramot, például ha lecsapjuk a biztosítékot, kikapcsoljuk az eszközt vagy kihúzzuk a fali aljzatból. Az illetőt addig nem szabad megérinteni, amíg az áram ki nincs kapcsolva, különösen, ha nagyfeszültségről van szó. Az alacsony- és a nagyfeszültségű vezetékeket nehéz egymástól megkülönböztetni, különösen házon kívül. A nagyfeszültségű vezetékekről a helyi áramszolgáltató tudja lekapcsolni az áramot. Sok jószándékú, segíteni akaró ember szenvedett el áramütést, miközben megpróbált kiszabadítani valakit.

Mihelyt biztonsággal hozzá lehet nyúlni a sérülthöz, a segítségre sietőnek ellenőriznie kell az illető légzését és pulzusát. Ha az illetőnek nincs pulzusa, azonnal meg kell kezdeni a teljes újraélesztést. Lásd még Ha nem enyhe sérülésről van szó, mentő hívandó. A kórházban az orvos megbizonyosodik arról, hogy történt-e csonttörés, ficam, gerincvelő- és egyéb sérülés. Rabdomiolízis esetén az illető nagy mennyiségű, nátrium-bikarbonátot tartalmazó oldatot kap intravénásan. Amennyiben szükséges, tetanusz elleni oltásra is sor kerül.

Mivel az égési sérülés kiterjedtségének megítélése csalóka lehet, orvosi segítséget kell hívni, ha bármi kétség felmerül a sérülés súlyosságát illetően.

A bőr égését égési krémmel (például szulfadiazinnal, bacitracinnal vagy steril aloe verával) illetve steril kötéssel kezeljük. Az enyhe égési sérülést elszenvedett személy otthon is kezelhető. Súlyosabb sérülés esetén az illető kórházba, ideális esetben égéscentrumba szállítandó. Elektrokardiogramm (EKG) készül a szív működésének vizsgálatára és az esetleges szívkárosodás felmérésére. Ha rendellenes az EKG eredménye, az illető elvesztette az eszméletét, a szívre jellemző panaszai vannak ((például mellkasi fájdalom, nehézlégzés vagy szívdobogásérzés - palpitáció)), vagy egyéb súlyos sérülése van, a sérültet 12-24 óráig a kórházban kell tartani. Az elektromos vezetéket szájukba vevő kisgyermekeket fogszabályozó szakorvoshoz, szájsebészhez vagy égési sérülésekben járatos sebészhez kell irányítani a további gondozás érdekében.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

293. FEJEZET Elektromos áram és villámcsapás okozta sérülések
Áramütés
Villámcsapás »