Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Mi történik az őstermelőkkel, hova jelentenek, ki jelenti be őket?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Bárányhimlő

A bárányhimlő (varicsella) a varicella-zoster vírus által okozott, igen ragályos fertőző betegség, mely jellegzetes viszkető, kicsi, kiemelkedő, hólyagos vagy varral fedett foltokból álló kiütésekkel jár.

A bárányhimlő erősen ragályos gyermekkori fertőző betegség. A védőoltás 1995-ös bevezetése előtt a gyermekek mintegy 90%-a esett át 15 éves korára bárányhimlőn. Mára az oltás az évenkénti bárányhimlő esetek számát körülbelül 70%-kal csökkentette. A betegség varicella-zoster vírust tartalmazó nedvesség-cseppekkel terjed a levegőben. A bárányhimlős egyén a tünetek megjelenése után a legfertőzőbb, és fertőz egészen addig, amíg az utolsó hólyagok be nem varosodnak.

A legtöbb bárányhimlős betegnek csak a bőrén és a szájában vannak sebei, a vírus azonban olykor megfertőzi a tüdőt, az agyat, a szívet vagy az ízületeket. Az ilyen súlyos fertőzések gyakoribbak újszülöttekben, felnőttekben és károsodott védekezőrendszerű betegekben.

A bárányhimlőn átesett egyén védettséget szerez, és többször nem kaphatja el a betegséget. A varicella-zoster vírus azonban az eredeti fertőzés után a szervezetben marad, és néha a későbbi élet során újból működésbe lép, övsömört okozva.


Panaszok, tünetek és kórisme

A tünetek 10-21 nappal a fertőzés után kezdődnek enyhe fejfájással, mérsékelt lázzal, étvágytalansággal és rossz közérzettel. Fiatalabb gyermekekben gyakran nem jelentkeznek e tünetek, felnőttek tünetei pedig gyakran súlyosak.

Körülbelül 24-36 órával az első tünetek kezdete után kicsi, lapos, piros foltokból álló kiütés jelenik meg. E kiütések általában a törzsön és az arcon kezdődnek, később a karon és a lábon tűnnek fel. Némelyik gyermeknek csak néhány kiütése van; másoknak szinte mindenütt megjelennek, ideértve a hajas fejbőrt és a szájüreget is. 6-8 óra elteltével mindegyik folt kiemelkedik; vörös alapon viszkető, kerek, folyadékkal telt hólyagot képez; végül varosodik. A kiütések több napon át jelentkeznek és varosodnak. Felülfertőződésük baktériumokkal Lásd még orbáncot (erizipelászt), bőrgennyedést (piodermát), kötőszöveti gyulladást (cellulitiszt) vagy hólyagos ótvart (bullózus impetigót) eredményezhet. Az 5. naptól új kiütések általában már nem jelennek meg, többségük a 6. napra varosodik, és a legtöbb 20 napon belül eltűnik.

A szájban lévő kiütések hamar felszakadnak, és nyílt sebekké (fekélyekké) alakulnak, melyek a nyelést gyakran fájdalmassá teszik. Nyílt sebek lehetnek a szemhéjakon és a felső légutakban, a végbélben és a hüvelyben is. A hangképző szervben (gégében vagy larinxban) és a felső légutakban olykor fellépő kiütések súlyos légzési nehézséget okozhatnak. A nyak oldalán lévő nyirokcsomók megnagyobbodhatnak és érzékennyé válhatnak. A betegség legrosszabb szakasza rendszerint 4-7 napig tart.

400 ember közül 1-nek a tüdeje fertőződik, elsősorban serdülőké és felnőtteké, aminek következménye köhögés és nehezített légzés. Az agy fertőződése (agyvelőgyulladás) kevésbé gyakori; bizonytalan járással, fejfájással, szédüléssel, zavartsággal és görcsrohamokkal jár. A szív fertőződése néha szívzörejt eredményez. Az ízületek gyulladása ízületi fájdalmat okoz.

A Reye-szindróma ritka, de nagyon súlyos szövődmény, mely csaknem kizárólag 18 évnél fiatalabbakban fordul elő, és 3-8 nappal a kiütések kezdete után lép fel.

Az orvos többnyire biztos a bárányhimlő kórisméjében, mert a kiütések és a többi tünet annyira jellegzetesek. Az ellenanyag-szint mérése a vérben és a kórokozó laboratóriumi azonosítása ritkán szükséges.


Megelőzés

Az Egyesült Államokban a gyermekeket kötelezően oltják a varicella-zoster ellen 12 hónapos kortól. Lásd még Ezen kívül bárkit olthatnak, aki nem szerzett védettséget. Ha szövődmények miatt erősen veszélyeztetett, fogékony személy - például gyenge védekezőrendszerű betegek, terhes asszonyok - bárányhimlős beteggel találkozott, a kórokozóval szembeni ellenanyagokat (varicella-zoster immunglobulint) kaphat. A fertőzött személy elkülönítése segít megelőzni, hogy a fertőzés átterjedjen olyanokra, akik még nem voltak bárányhimlősek.


Kórjóslat és kezelés

Egészséges gyermekek szinte mindig gond nélkül felgyógyulnak a bárányhimlőből; 100.000 gyermekből csupán körülbelül 2 hal meg. Ugyanakkor az alacsony arány ellenére ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban a kötelező védőoltás előtt 100 gyermek halt meg évente a bárányhimlő szövődményeiben. A fertőzés súlyosabb felnőttekben, akik közül 100.000-ből mintegy 30 hal meg. Károsodott védekezőrendszerű betegeknek akár 15%-ában is halálos lehet a bárányhimlő.

Enyhe bárányhimlő esetekben elegendő csak a tüneteket kezelni. A bőrre tett párakötés segít enyhíteni az esetleg erős viszketést, és megelőzni a vakarást, ami a fertőzést terjeszti és hegesedéshez vezet. A bakteriális felülfertőzés veszélye miatt a bőrt gyakran kell lemosni szappannal és vízzel, a kezeket tisztán kell tartani, a körmöket rövidre kell vágni a vakarózás csökkentése érdekében, a ruházatot pedig tisztán és szárazon tartani. Olykor a viszketést enyhítő gyógyszereket, például antihisztaminokat adnak szájon át. Ha bakteriális fertőzés alakul ki, antibiotikumok lehetnek szükségesek.

Vírusellenes készítmények, például aciklovir, valaciklovir és famciklovir használhatók serdülőkben és felnőttekben, valamint szövődmények szempontjából erősen veszélyeztetett csoportokban - koraszülött csecsemőkben és immunrendszeri rendellenességekben szenvedő gyermekekben. A gyógyszereket a betegség kezdetétől számított 24 órán belül kell adni, hogy hatékonyak legyenek. E vírusellenes szereket nem adják terhes nőknek.


Kapcsolódó téma:   Mi a Reye-szindróma? »