Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

A fejlődés szakaszai

A magzat a megtermékenyített petétől kezdve számos fejlődési lépcsőn megy keresztül. A pete először hólyagcsírává, majd embrióvá, végül magzattá fejlődik.

Kapcsolódó kép »

A megtermékenyítés

Minden normális menstruációs ciklus során körülbelül a következő menstruáció előtt 14 nappal, egy petesejt kilökődik valamelyik petefészekből. A petesejt kilökődését tüszőrepedésnek (ovuláció) nevezik. A petesejt besodródik a petevezető tölcsérszerű végébe.

Ovulációkor a méhnyak nyákja folyékonyabb és nyúlósabb lesz, így teszi lehetővé a spermiumok gyors bejutását a méhűrbe. A spermiumok a hüvelyből a méhűrön át 5 percen belül képesek eljutni a petevezető tölcsérszerű végéhez - a megtermékenyülés szokásos helyére. A petevezető belfelszínének sejtjei segítik a megtermékenyülés folyamatát.

Ha egy spermium bejut a petesejtbe, megtörténik a megtermékenyítés. Apró, hajszerű csillók hajtják előre a petevezetőben a méhűr felé a megtermékenyített petesejtet (zigótát). Ahogyan a zigóta halad előre a petevezetőben, sejtjei ismételten osztódnak. A zigóta 3-5 nap alatt jut el a méhbe. Itt a sejtek folytatják az osztódást, és egy hólyagszerű sejtgömböt, ún. blasztocisztát (hólyagcsírát) formálnak. Ha nem jön létre megtermékenyülés, a petesejt lebomlik, és a következő menstruációval kiürül.

Ha több mint egy petesejt lökődik ki és termékenyül meg, többes - általában kettős iker - terhesség jön létre. Ők a kétpetéjű ikrek. Egypetéjű ikrek esetében a megtermékenyített petesejtből az osztódások során alakul ki két embrió.


A hólyagcsíra (blasztociszta) fejlődése

5-8 nappal a megtermékenyülés után a hólyagcsíra a méhűr belfelszínéhez, általában annak felső részéhez kapcsolódik. Ez a folyamat, amelyet beágyazódásnak neveznek, a 9-10. napra fejeződik be.

A hólyagcsíra fala egyetlen sejtréteg vastagságú, kivéve azon a helyen, ahol három-négy sejtréteg alkotja. A megvastagodott rész belső sejtjeiből fejlődik ki az embrió, a külső sejtek bemélyednek a méh falába és kialakítják a méhlepényt. A méhlepény számos hormont termel, amely segíti fenntartani a terhességet. A méhlepény termeli például a HCG-t, amely gátolja a petefészkekben a tüszőérést, és serkenti a folyamatos ösztrogén- és progeszteron-termelést. A méhlepény közvetíti az oxigént és a tápanyagokat az anyától a magzatnak, valamint a magzat anyagcseretermékeit az anyának.

A hólyagcsíra falából alakul ki a külső magzatburok (korion). A fal belső rétegéből (amnion) fejlődik ki a 10-12. napra az amnionzsák. Az amnionűrben tiszta folyadék (amnion folyadék) található, amely felszaporodik, és körülöleli a fejlődő embriót, aki ebben lebeg.

Ahogy a méhlepény fejlődik, apró "hajszerű" nyúlványokat (bolyhokat) növeszt a méh falába. Ezek a nyúlványok bonyolult növekedésük közben faágszerű szerkezetet alkotnak. Ez a szerkezet jelentősen növeli a méh és a méhlepény érintkező felszínét, így több tápanyag és anyagcseretermék tud kicserélődni. A méhlepény a 18-20. hétre nyeri el végleges formáját, de a terhesség végéig folyamatosan nő. Szüléskor közelítőleg fél kiló.


Az embrió fejlődése

A fejlődés következő lépcsője az embrió: a méh egyik oldalán, a nyálkahártya alatt fejlődik. Ezt a fejlődési szakaszt úgy jellemzik, mint a belső szervek és a testrészek kifejlődésének időszakát. A szervfejlődés a megtermékenyülés után 3 héttel kezdődik, amikor az embriónak először van emberhez hasonló alakja. Röviddel ezután az a terület kezd fejlődni, amelyből később az agy- és gerincvelő alakul ki (velőcső). A szív és a legfontosabb erek a 16-17. napon kezdenek kialakulni. A szív a 20. napon kezd folyadékot pumpálni az erekbe, és a következő napon megjelennek az első vörösvérsejtek is. Ezt követően alakulnak ki az embrió és a méhlepény erei.

Közel az összes szerv a megtermékenyítés utáni első 8 hétben alakul ki (amely a terhesség első 10 hetét jelenti). Kivételt képez az agy- és gerincvelő, amely a terhesség egész tartama alatt folyamatosan fejlődik és érik. A legtöbb fejlődési rendellenesség a szervfejlődés időszakában jelentkezik. Ebben az időszakban a legérzékenyebb az embrió a gyógyszerhatásokra, a sugárzásokra és a vírusfertőzésekre. Ezért ebben az időben a terhes nőket tilos élő vírusból készített vakcinával beoltani, vagy bármilyen gyógyszert adni kivéve, ha egészsége megóvása érdekében ez elkerülhetetlen. Lásd még


A magzat fejlődése

A megtermékenyülés után 8 héttel (a terhesség 10. hetében) az embriót magzatnak tekintjük. Ebben a szakaszban a már kialakult struktúrák nőnek és fejlődnek. A 12. hétre a magzat kitölti az egész méhűrt. Közelítőleg a 14. héten a neme már meghatározható. A terhes nő általában a 16-20. héten kezdi érezni a magzatmozgásokat. Azok a nők, akik korábban már viseltek ki terhességet, általában 2 héttel korábban érzik a magzatmozgásokat, mint az először terhesek. Közelítőleg a 23-24. héttől kezdve van a méhen kívül, a külvilágban túlélési esélye a magzatnak.

A tüdők majdnem a megszületésig folytatják érési folyamatukat. Az agyban a terhesség egész időtartama alatt és az első életév folyamán is keletkeznek új sejtek.

Kapcsolódó kép »