MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Petevezetőrák
A petevezetők a petefészkektől a méh felé vezetnek. A nőgyógyászati rákok kevesebb,
mint 1%-a petevezetőrák. A petevezetőket érintő rák leggyakrabban a petefészkekről
terjed oda és nem a petevezetőkből indul ki. A petevezetőrák általában az 50 és 60 év
közötti nőket érinti. Alkalmanként ez áll a meddőség hátterében is.
A petevezető rákok több mint 95%-a adenokarcinóma, ami mirigysejtekből indul ki.
Néhány közülük szarkóma, ez a kötőszövetből alakul ki. A petevezetőrák a
petefészekrákhoz nagyon hasonlóan terjed.
Panaszok, tünetek és kórisme
A tünetek közé tartoznak a bizonytalan hasi kellemetlenség, puffadás és kismedencei
vagy hasüregi fájdalom. Néhány nőben vizes vagy vérrel festenyzett hüvelyfolyás
jelentkezik. A kismedencében általában egy megnagyobbodott szövettömeg található.
A diagnózis a petevezetők és a környező szövetek vékony képalkotó eszközön
(laparoszkópon) át végzett megtekintésével lehetséges, amit a köldök alatt ejtett kis
metszésen vagy a daganat eltávolítását célzó műtét során vezetnek be. A környező
szövetekből szövetmintavétel történik.
Kórjóslat és kezelés
A kórjóslat hasonló a petefészekrákban szenvedő nőkéhez. A kezelés szinte mindig a
méh (hiszterektómia), a petefészkek és petevezetők (szalpingo-oforektomia), a
szomszédos nyirokcsomók és a környező szövetek eltávolításából áll. A műtét után
általában kemoterápia is szükséges (mint a petefészekráknál). Néhány rák esetében
hasznos a sugárkezelés. A szervezet más részeire terjedt rák esetén a lehető legtöbb
daganatszövet eltávolítása valószínűleg javítja a kórjóslatot.
