MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
252. FEJEZET - A női ivarszervek rákjai
A női nemi szervek bármely részén jelentkezhet rák: a szeméremtesten, a hüvelyben, a
méhnyakon, a méhen, a petevezetőkön vagy a petefészkeken. Ezeket a rákokat nőgyógyászati
rákoknak nevezik.
A nőgyógyászati rákok ráterjedhetnek közvetlenül a környező szövetekre és szervekre vagy
a nyirokereken és nyirokcsomókon (nyirokrendszeren) keresztül, illetve a véráram útján a
szervezet távoli részeiben képezhetnek áttétet.
Kórisme
A rendszeres kismedencei vizsgálat és a méhnyakszűrő kenet készítése
bizonyos nőgyógyászati rákok, különösen a méhnyak- és méhtestrák
korai felismerését teszi lehetővé. Az ilyen vizsgálatok néha megelőzhetik a rákot
azáltal, hogy a kóros állapotokat (rákmegelőző állapotokat) azelőtt észlelik, mielőtt
rákká alakulnának.
Ha a rák gyanúja felmerül, mintavétellel lehet megerősíteni vagy kizárni a diagnózist.
Ha rákot észlelnek, akár több eljárással is tisztázható a rák stádiuma. A stádium azon
alapul, hogy a rák milyen nagy, és mennyire messze terjed. A diagnosztikában gyakrabban
használt eljárások közé tartoznak az ultrahang, a komputertomográfia (CT), a mágneses
rezonancia vizsgálat (MRI), a mellkas röntgen, és a máj illetve a csont radioaktív
anyagokkal végzett vizsgálata.
A rák stádiumának megállapítása segít az orvosnak a legmegfelelőbb kezelési mód
kiválasztásában. Gyakran csak azután állapítják meg a rák stádiumát, miután azt
eltávolították, és a környező szövetekből, így a nyirokcsomókból mintát vettek. A méh és
a petefészekrákjainak a stádiuma I-től (a legkorábbitól), IV-ig (a legkiterjedtebbig)
terjed. A többi nőgyógyászati ráknál a 0 a legkoraibb stádium, amikor a rák még az
érintett szerv felszínére korlátozódik. Bizonyos rákok esetén az ABC betűivel jelzett
további stádiumokat különböztetnek meg.
Kapcsolódó kép »
Kezelés
A nőgyógyászati rákok fő kezelési módja a daganat sebészi eltávolítása. A műtét után
szükséges lehet sugárkezelés vagy kemoterápia is. A sugárkezelés lehet külső (nagy gépet
alkalmazva) vagy belső (közvetlenül a rák mellé helyezett radioaktív anyaggal). A külső
sugárkezelést általában hetente többször, több héten át adják. A belső sugárkezelés
ideje alatt több napig, amíg a sugárzó anyag a helyén van, a kórházban kell maradni.
A kemoterápia adható injekcióban vagy szájon át. A kemoterápiát 5 naptól 6 hétig
terjedő időtartamban adják (a gyógyszertől függően), amelyet több hetes felépülési
(állapot rendeződési) időszak követ kemoterápia nélkül. A ciklus többször
megismételhető. Előfordul, hogy a kezelés időtartamára kórházi tartózkodás szükséges.
Amennyiben a nőgyógyászati rák nagyon előrehaladott, és a gyógyulás már nem
lehetséges, a sugárterápia vagy a kemoterápia még akkor is szóba jön a rák vagy áttétei
méretének csökkentésére, valamint a fájdalom és más tünetek enyhítésére. A
gyógyíthatatlan rákban szenvedő nőnek meg kell határoznia a későbbi teendőket.
Mivel az élet utolsó időszakában a gondozás javult, egyre több,
gyógyíthatatlan rákban szenvedő nő halhat meg kényelmes körülmények között otthonában.
Megfelelő gyógyszerekkel a gyógyíthatatlan rákos beteg
által gyakran megélt szorongás és fájdalom csökkenthető.