A kismedencei gyulladás tünetei általában ciklusosan, a menstruációs vérzés vége felé vagy néhány nappal utána jelentkeznek. Számos nőben az első tünet a hőemelkedés, enyhe vagy mérsékelt hasi fájdalommal (gyakran görcsöléssel), rendszertelen hüvelyi vérzéssel és kellemetlen szagú hüvelyfolyással. A fertőzés terjedésével az alhasi fájdalom egyre súlyosabb lesz, és hányinger, hányás társulhat hozzá. Később a láz felmehet, a váladék gyakran gennyszerűvé és zöldessárgává válik. A chlamydia fertőzés azonban nem feltétlenül okoz folyást, vagy más észlelhető tünetet.

A fertőzött petevezetők néha elzáródnak. A lezárt petevezetők a bennük rekedt folyadék miatt megduzzadnak. Ha a fertőzést nem kezelik, az alhasi fájdalom állandósulhat, és rendszertelen vérzés jelentkezik. A fertőzés átterjedhet a szomszédos szervekre, például a hasüreget borító és a hasűri szerveket fedő hártyára (hashártya-gyulladást okozva) is. A hashártyagyulladás az egész hasüregben hirtelen megjelenő, erős fájdalmat okoz.

Ha a petevezető gyulladása gonorrhoea vagy klamidia következménye, ráterjedhet a máj körüli szövetekre is. Az ilyen fertőzés a hasüreg jobb felső részén okoz fájdalmat, amelyet ilyenkor az epehólyag betegségétől vagy epekőtől kell elkülöníteni. Ezt a szövődményt Fitz-Hugh-Curtis szindrómának nevezik.

A fertőzött petevezetőjű nők 15%-ában a petevezetőkben vagy a petefészkekben gennygyülem (tályog) alakul ki. Előfordul, hogy a tályog néha megnyílik, és a genny a hasüregbe ömlik (hashártya-gyulladást okozva). A repedés heves alhasi fájdalmat okoz, amelyet röviddel utána hányinger, hányás és igen alacsony vérnyomás (sokk) követ. Ha a fertőzés bejut a véráramba (ezt az állapotot vérmérgezésnek nevezik), az akár halálos is lehet.

A kismedencei gyulladás gyakran termel gennyszerű folyadékot, amely a nemi szerveken vagy a hasüregi szerveken hegesedéshez, és kóros hegszövet (összenövések) képződéséhez vezet. A következmény meddőség lehet. Minél hosszabb és súlyosabb a fertőzés, és minél gyakrabban újul ki, annál nagyobb a meddőség és más szövődmények kockázata. A kockázat minden egyes fertőzéssel egyre nő.

Azoknak a nőknek, akikben kismedencei gyulladás alakult ki, 6-10-szer nagyobb az esélyük kürtterhességre (amikor a magzat a petevezetőben növekszik a méh helyett). Ez a típusú terhesség veszélyezteti az anya életét, és a magzat nem menthető meg.

A nő egészségének és fogamzóképességének fenntartásában alapvető fontosságú a kismedencei gyulladás megelőzése. A fertőzés megelőzésének legjobb módja a nemi élettől való tartózkodás. Ha azonban a nőnek csak egy nemi partnere van, és egyiküknek sincs nemi úton terjedő betegsége, a kismedencei gyulladás kockázata nagyon alacsony. A hüvelyöblítések mellőzése is hasznos.

A fogamzásgátló módszerek közül a mechanikai eszközök (pl. az óvszer) és a spermicidek (pl. hüvelyhab) használata mechanikai eszközzel, segíti a kismedencei gyulladás megelőzését.

Az orvos főként a fájdalom súlyosságára, és elhelyezkedésére alapozva állítja fel a kórismét. Többféle fizikális, köztük kismedencei vizsgálatot is végez. Általában mintát vesz a méhnyakból, azt megvizsgálja, és annak alapján eldönti, hogy fennáll-e gonorrhoea vagy klamidia fertőzés. A diagnózis megerősítésében más tünetek és laboratóriumi vizsgálatok is segítenek. A fehérvérsejt szám általában magas. Végezhető kismedencei ultrahang vizsgálat is. Ha a diagnózis még nem biztos vagy a beteg nem reagál a kezelésre, az orvos a köldök alatt ejtett kis metszésen át bevezet egy vizsgáló csövet (laparoszkóp), hogy a hasüreget áttekintse.

Az antibiotikus kezelést a lehető leghamarabb el kell kezdeni. Általában két különböző antibiotikumot alkalmaznak, mely így számos kórokozó ellen hatékonyak. A legtöbb nőt otthon kezelik. Ha azonban a fertőzés 48 órán belül nem javul, a tünetek súlyosak, a nő terhes vagy tályog alakult ki, rendszerint kórházi felvétel szükséges.

Ha a tályog az antibiotikum kezelés ellenére sem gyógyul, felmerül a műtét szükségessége. A megrepedt tályog azonnali műtétet igényel.

Amíg tart az antibiotikum terápia, és az orvos nem igazolja, hogy a fertőzés teljesen meggyógyult, a nőnek még tünetmentes esetben is tartózkodnia kell a nemi élettől. Minden partnert vizsgálni és kezelni kell, akivel a nőnek a közelmúltban volt szexuális kapcsolata. Minél hamarabb ismerik fel és kezelik a kismedencei gyulladást, annál valószínűbb a teljes gyógyulás.