MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Policisztás petefészek betegség
A policisztás petefészek betegség
(Stein-Leventhal-szindróma) esetén a petefészkek megnagyobbodnak, azokban számos,
folyadékkal telt üreg (ciszta) van, és a férfi hormonok (androgének) szintje magasabb.
A policisztás petefészek betegség a nők 7-10%-át érinti. Gyakori oka, hogy az agyalapi
mirigy túl sok luteinizáló hormont termel. A luteinizáló hormon felesleg fokozza a férfi
hormonok (androgének) termelését. Ha a betegséget nem kezelik, a férfihormonok egy része
ösztrogénné alakul át. Nem termelődik anynyi progeszteron, hogy az ösztrogén hatásait
ellensúlyozza. Ha ez a helyzet hosszú ideig áll fenn, a méh nyálkahártyája extrém módon
megvastagodhat (ezt az állapotot endometrium hiperpláziának nevezik). A
méhnyálkahártya-rák kockázata szintén emelkedik.
Panaszok, tünetek és kórisme
A tünetek jellemző esetben a serülőkor során alakulnak ki. Néhány nőben a
menstruációk nem indulnak meg a serdülőkor idején, így ezeknél a nőknél nem szabadul
ki petesejt a petefészkekből (nem történik tüszőrepedés). Emellett kialakulnak a magas
férfihormon szintekkel kapcsolatos tünetek is - a folyamatot maszkulinizációnak, vagy
virilizációnak nevezik. Tünetei a pattanás, a mélyült hang, a csökkenő emlő méret, és
a növekvő izomtömeg, valamint a fokozott szőrnövekedés (hirzutizmus) férfias
elhelyezkedéssel, például a mellkason és az arcon. Sok policisztás petefészek
betegségben szenvedő nőben termelődik túl sok inzulin, vagy a termelt inzulin nem
működik normálisan. Ennek következményeként súlyuk gyarapszik, vagy nehezen tudnak
fogyni. A legtöbb ilyen nő túlsúlyos. Másoknak rendellenes hüvelyi vérzésük
jelentkezik, miközben nincs súly- vagy szőrnövekedés. A policisztás petefészek
betegségben szenvedőknek fokozott a kockázatuk szívbetegségre, cukorbetegségre és
magas vérnyomásra.
A diagnózis legtöbbször a tüneteken alapul. Vért vesznek a luteinizáló hormon, és a
férfi hormonok szintjének mérésére, a petefészkek pedig ultrahanggal vizsgálhatók.
Ultrahang vagy komputertomográfia (CT) végezhető annak eldöntésére, hogy a férfi
hormonokat nem a petefészek, vagy a mellékvese daganata termeli-e.
Kezelés
Nincs ideális kezelési mód. A kezelés módjának megválasztása függ a tünetek
típusától és súlyosságától, a nő korától és terhességgel kapcsolatos terveitől.
Gyakran végeznek anyagvételt a méh-nyálkahártyáról, hogy biztosan kizárják a rák
lehetőségét. Ha az inzulinszint magas, jó hatású lehet annak csökkentése. A testmozgás
(legalább napi 30 perc), és a szénhidrát fogyasztás csökkentése (kenyér, tészta,
burgonya és édességek) segíthet ebben. Néhány nőnél a fogyás önmagában annyira
csökkentheti az inzulin szintet, hogy a peteérés megindul. A fogyás hozzájárul a
szőrnövekedés és a méhnyálkahártya megvastagodása kockázatának csökkentéséhez.
Ha valaki nem kíván teherbe esni, szájon át szedhet gesztagént, vagy kombinált
fogamzásgátló tablettát (amely ösztrogént és gesztagént tartalmaz). Mindkét kezelés
csökkenti a méhnyálkahártya-ráknak a magas ösztrogénszint miatti fokozott kockázatát,
és segít a férfihormonok szintjének csökkentésében. A fogamzásgátló tablettákat
azonban nem adják olyan nőknek, akik elérték a menopauzát, vagy akiknél a szív- és
érbetegségek más jelentős kockázati tényezője fennáll.
Akik viszont teherbe kívánnak esni, klomifent szedhetnek. A gyógyszer serkenti a
peteérést. Ha a klomifen nem hatékony, más gyógyszerek is kipróbálhatók, így a
follikulus stimuláló hormon (a petefészek működésének serkentésére), a gonadotrop
rilizing hormonhoz hasonló hatású vegyületek (a follikulus stimuláló hormon termelés
fokozására), és a humán korion gonadotropin (a peteérés beindítására).
A nagyobb mennyiségű szőrzet szőkíthető, vagy elektrolízissel, kitépkedéssel,
gyantázással, szőrtelenítő krémekkel, vagy folyadékokkal (depilátorok), vagy lézerrel
távolítható el. A fokozott szőrzet eltávolítására azonban nincs ideális, vagy teljesen
hatékony gyógyszeres kezelési mód. A fogamzásgátló tabletták segíthetnek ugyan, de
azokat hónapokig kell szedni mire hatásuk, ami gyakran csak enyhe változást
eredményez, észlelhető lesz. A spironolakton, egy olyan szer, amely a férfi hormonok
termelődését és hatását gátolja, csökkentheti a nemkívánt szőrnövekedést.
Mellékhatásai közé tartoznak a fokozott vizeletképződés, és az alacsony vérnyomás (ami
gyakran okoz ájulást). A spironolakton nem biztonságos a fejlődő magzatra, így a nemi
életet élő nők figyelmét fel kell hívni a hatékony fogamzásgátlásra. A kifejezett
gesztagén tulajdonságú ciproteron gátolja a férfi hormonok hatását, és az érintett nők
50-75%-ában csökkenti a nem kívánt szőrzetet. Számos országban alkalmazzák, de az
Egyesült Államokban nem elfogadott. Gonadotrop rilizing hormonhoz hasonló, vagy azzal
ellentétes hatású vegyületeket is vizsgálnak, alkalmasak-e a nem kívánt testszőrzet
kezelésére. Mindkét gyógyszertípus gátolja a nemi hormonok termelődését a
petefészkekben. Mindkettő okozhat azonban csontvesztést, ami csontritkuláshoz
vezethet.