Betegség információkAz amenorrea a menstruációk hiánya.
Néhány nőnél soha nem zajlik le a serdülőkor, így a vérzések nem is kezdődnek el. Ezt a betegséget elsődleges amenorreának hívják. Más nőknél a vérzések megindulnak a serdülőkor idején, majd leállnak. Ez a betegség a másodlagos amenorrea. Az amenorrea csak a serdülőkor előtt, a terhesség és a szoptatás idején, valamint a menopauza után normális.
Az elsődleges amenorrea oka lehet fejlődési rendellenesség, amelyben a méh vagy a petevezetők nem fejlődnek ki normálisan, vagy kromoszóma rendellenesség, mint pl. a Turner-szindróma (amikor a sejtekben egy X-kromoszóma van a szokásos kettő helyett). Az elsődleges amenorrea oka lehet a hipotalamusz (az agy egy része), az agyalapi mirigy vagy a petefészkek hibás működése is. Néha a pajzsmirigy hibás (fokozott vagy csökkent) működése az ok. A kifejezetten vékony fiatal nők, különösen, akiknél anorexia nervóza áll fenn, esetleg soha nem menstruálnak.
A másodlagos amenorrea oka lehet a hipotalamusz, az agyalapi mirigy, a petefészkek, a pajzsmirigy, a mellékvese vagy a szaporító szervek csaknem bármelyikének kóros működése. E szervek hibás működése mögött állhat daganat, autoimmun betegség, vagy bizonyos gyógyszerek használata (például hallucinogének, kemoterápiás szerek, pszichózis és depresszió elleni szerek). A Cushing-szindróma, és a policisztás petefészek betegség (amelyek mindegyike hormonális eltérést eredményez), a vérzések leállását, vagy rendszertelenségét okozhatja. A másodlagos amenorrea egyéb okai közé tartoznak az üszögterhesség (olyan daganat, amely kóros, megtermékenyített petesejtből vagy a méhlepényből fejlődik), és az Asherman-szindróma (a méh belfelszínének hegesedése, fertőzés vagy műtét következtében).
Belső, vagy környezeti körülményekből adódó stressz is okozhat másodlagos amenorreát, mivel a stressz megzavarja az agy petefészkeket irányító működését (amely hormonokon keresztül valósul meg). A túl sok edzés, vagy túl kevés étel (mint az anorexia nervózában) szintén befolyásolja az agy hatását a petefészkekre. Mindkét helyzetben az agy az agyalapi mirigy felé olyan jelet küld, hogy az csökkentse a petefészket serkentő hormonjainak termelését. Ennek eredményeként a petefészkek kevesebb ösztrogén termelnek, és a vérzések leállnak.
Az amenorrea, okától függően, társulhat más tünetekkel is.
Az elsődleges amenorreát akkor mondják ki, ha a vérzések 16 éves korig nem kezdődnek el. Olyan leányoknál, akiknél nem látszanak a serdülőkor jelei 13 éves korig, vagy akiknél a vérzés nem indult meg a serdülőkor kezdete után 5 éven belül, kivizsgálást kell végezni.
A másodlagos amenorrea akkor áll fenn, ha egy termékeny korú nőnél (aki nem terhes, és nem szoptat) legalább 3 hónapig nem jelentkezik vérzés. Orvosi vizsgálat dönti el, hogy a serdülőkor normálisan zajlott-e le, és találja meg az amenorrea okát. Más vizsgálatok is szükségesek lehetnek azonban az ok kiderítéséhez. A vérből mérhetők a hormonszintek. Koponya röntgen végezhető az agyalapi mirigy daganatának felismeréséhez. Komputertomográfia (CT), mágneses rezonancia vizsgálat (MRI), vagy ultrahangvizsgálat alkalmazható a petefészkek, vagy a mellékvesék daganatainak felismeréséhez.
Ha lehetséges, a háttérben lévő okot kell kezelni. A daganatot például el kell távolítani. Bizonyos betegségek, például a Turner-szindróma, és más genetikai eltérések, nem gyógyíthatók.
Ha egy leánynál egyáltalán nem kezdődtek vérzések, és az összes vizsgálati eredmény normális, 3-6 havonta kell vizsgálatot végezni a serülőkor lefolyásának követésére. Gesztagént és néha ösztrogént lehet adni, hogy a vérzések meginduljanak, és hogy a másodlagos nemi jellegek, például a mellek fejlődését serkentsék.
