A perimenopauza idején vagy nincsenek tünetek, vagy enyhék, közepesek, illetve súlyosak. Úgy gondolják, hogy a perimenopauzális tüneteket a hormonszintek ingadozása okozza, amikor a nő közeledik a menopauzához.

A perimenopauza első jele a többé-kevésbé gyakran fellépő rendszertelen vérzés lehet. A vérzések lehetnek rövidebbek vagy hosszabbak, enyhébbek vagy erősebbek. Lehet, hogy hónapokig nem jelentkezik vérzés, majd ismét rendszeressé válik. A vérzések azonban a menopauzáig rendszeresek is maradhatnak.

A hőhullámok a nők háromnegyedét érintik. A legtöbb nőnek több, mint egy évig vannak hőhullámai, és a nők felénél 5 évnél hosszabb ideig tartanak. Nem tudjuk, hogy mi okozza a hőhullámokat, de a hormonszintek ingadozásaival lehetnek összefüggésben. Úgy tűnik, hogy a hőhullámok a bőrfelszín alatti erek tágulatának eredményeként alakulnak ki. Ennek hatására nő a véráramlás, így a bőr, különösen a nyakon és a fejen, kipirul és meleg lesz. Kiterjedt verejtékezés jelentkezhet. A kipirulásokat melegítő hatásuk miatt hívják hőhullámoknak. A hőhullám 30 másodperctől 5 percig tarthat, és didergés követheti.

A menopauza körül más tünetek is megjelenhetnek, például hangulatváltozások, depresszió, ingerlékenység, idegesség, feszültség, álmatlanság, koncentrációs zavarok, fejfájás és kimerültség. Ezek a tünetek az ugyanekkor bekövetkező ösztrogénszint csökkenés következményei lehetnek. Az ösztrogénszintek, és a tünetek között fennálló pontos kapcsolat azonban nem tisztázott. A hőhullámokhoz csatlakozó éjszakai verejtékezés alvászavart okozhat, hozzájárulva a kimerültséghez, és az ingerlékenységhez. Az alvászavarok azonban olyan nőknél is gyakran előfordulnak, akiknek nincsenek hőhullámai.

A nők alkalmanként szédülhetnek, vagy bizsergő (tűszúrásszerű) érzést észlelhetnek. Erős, vagy gyors szívdobogás jelentkezhet. A perimenopauzában súlynövekedés jelentkezhet, ami a menopauza után is folytatódik. De ez a súlygyarapodás nincs összefüggésben a hormonális változásokkal, és csak a normál öregedés részjelensége lehet.

A perimenopauza számos tünete, bár zavaró marad, egyre ritkább és gyengébb lesz a menopauza után. Ezzel szemben a menopauza szövődményei, amelyek az ösztrogénszint csökkenésének eredményei, progresszívek, hacsak nem vezetnek be megelőző lépéseket.

A menopauza után az ösztrogén csökkenése hónapok, vagy évek alatt hoz létre változásokat az ivarszervek működésében. A hüvely fala vékonyabb, szárazabb és rugalmatlanabb lesz (ezt az állapotot hüvelysorvadásnak hívjuk). Ezek a változások fájdalmassá tehetik a közösülést, és fokozódik a hüvelygyulladás kockázata. A többi nemi szerv - kisajkak, csikló, méh és a petefészkek - mérete csökken. A szexuális vágy (libido) általában csökken. Egyénileg változik a menopauza hatása az orgazmuskészségre: sok nőnél változatlan marad, néhányuknál javul, másoknál elvész.

A húgycső fala vékonyabbá válik, és a vizelet tartását szabályozó izmok (a hólyag kimenete körül) gyengébbek lesznek. Ennek hatására vizeletürítéskor égő érzés jelentkezhet, és könnyebben alakulnak ki húgyúti fertőzések. Sok menopauza után lévő nőnél lép fel vizelettartási nehézség, melynek során kis mennyiségű vizelet cseppen el nevetéskor, köhögéskor, vagy más olyan tevékenység során, ami nyomást gyakorol a hólyagra. Néhány nőnél sürgősségi inkontinencia alakul ki, ami azonnali, intenzív és elnyomhatatlan vizeletürítési ingert jelent.

Az ösztrogénszint csökkenésével a bőrt erősítő kollagén és a bőrt rugalmassá tevő elasztin mennyisége szintén csökken: így a bőr vékonyabb, szárazabb, rugalmatlanabb és sérülékenyebb lesz.

Az ösztrogén csökkenése gyakran vezet a csontsűrűség csökkenéséhez, és néha csontritkuláshoz, mivel az ösztrogén szerepet játszik a csontállomány fenntartásában. A csont sűrűsége csökken, és gyengébbé válik. A menopauza utáni első két évben a csontsűrűség évente mintegy 3-5%-kal csökken. Ezután évente 1-2% a csökkenés.

A menopauza után emelkednek a vérzsír, különösen az LDL-koleszterin szintek. Ez részben magyarázhatja, miért lesz gyakoribb a koszorúér betegség nőkben a menopauza után. Úgy tűnik, hogy a menopauza előtti magas ösztrogénszintek védelmet nyújtanak a betegséggel szemben.

A nők mintegy háromnegyedénél nyilvánvaló a menopauza. Ha a menopauza beálltát igazolni kell (különösen fiatalabb nőkben), vérvizsgálatokat végeznek az ösztrogén és a follikulus stimuláló hormon (amely a petefészkeket serkenti, hogy ösztrogént és progeszteront termeljenek) szintjének mérésére.

Mielőtt bármilyen kezelést elkezdene, az orvos felveszi a nő saját és családi kórelőzményét, és vizsgálatot végez, amelynek része az emlő- és a kismedencei vizsgálat, valamint a vérnyomásmérés. Mammográfia is készül. Vérvizsgálatok történhetnek, és a csont sűrűségét is megmérhetik. Az így szerzett információ segít az orvosnak abban, hogy felmérje a menopauza után kialakuló betegségek kockázatát. A rendellenes hüvelyi vérzésről beszámoló nőknél méhnyálkahártya biopszia történhet, a rák tüneteinek szűrésére. A méh belfelszínéről (méhnyálkahártya) távolítanak el egy kis szövetdarabot, és azt mikroszkóp alatt megvizsgálják.

A fűszeres ételek, forró italok, kávé, és az alkohol fogyasztásának elkerülése megelőzheti a hőhullámok kialakulását, mivel ezek az anyagok hőhullámot válthatnak ki. A B- és E-vitaminban, vagy növényi ösztrogénekben (fitoösztrogénekben) gazdag ételek, pl. a tofu, szójatej, tempeh és miso fogyasztása szintén segíthet. A dohányzás mellőzése, a stressz kerülése, és a rendszeres testmozgás elősegíti az alvást, és enyhítheti a hőhullámokat is. A réteges öltözködés, amelyet a nő levethet, ha melege van, és felvehet, ha fázik, segíthet a hőhullámokkal való megbirkózásban. A légáteresztő ruhák, például a pamut alsónemű, és hálóruha javítja a komfortérzést.

Aerobic gyakorlatok, relaxációs technikák, meditáció, masszázs, és a jóga segítséget nyújthat a depreszszió, az ingerlékenység és fáradtság enyhítésében, valamint a hőhullámok számának csökkentésében. A fogyasztott kalóriamennyiség csökkentése, és több testmozgás megakadályozza a súlygyarapodást. Súlytartó gyakorlatok (mint pl. séta, kocogás és súlyemelés), valamint kalcium és D-vitamin pótlás lassítja a csontállomány vesztését.

Ezek közül a módszerek közül számos - súlycsökkentés, ha szükséges, a dohányzás abbahagyása, és a rendszeres testmozgás - valamint a táplálék össz-zsírtartalmának és koleszterin tartalmának csökkentése ajánlott a koleszterinszint, és az érelmeszesedés kockázatának csökkentéséhez.

Ha a hüvelyszárazság fájdalmassá teszi a nemi életet, recept nélkül kapható hüvelyi síkosító készítmény segíthet. A nemi aktivitás fenntartása szintén jó hatású, mivel stimulálja a hüvely és a környező szövetek véráramlását, és rugalmasan tartja a szöveteket. Intim torna gyakorlatok segíthetnek a hólyagműködésnél. Ezeknél a gyakorlatoknál a nő megfeszíti medenceizmait, mintha a vizeletet tartaná vissza.

Hormonterápia:Azoknál a nőknél, akiknek van méhe, a hormonterápia általában gesztagénből, például medroxiprogeszteronból, és ösztrogénből áll. A gesztagén, amely a progeszteronhoz hasonló hormon, azért szükséges az ösztrogén mellé, hogy csökkentsük a méhnyálkahártya-rák kockázatát. Gesztagént írhatnak fel ösztrogén nélkül olyanoknak, akinek méhnyálkahártya-rák, vagy emlőrák van a kórelőzményben. A gesztagéneknek vannak természetes és szintetikus változatai. A természetes formák megegyeznek a nő saját progeszteronjával.

Haszon és kockázat:A hormonterápia (ösztrogén plusz gesztagén) a menopauza számos tünetét enyhíti, és megfelelő lehet, ha a haszon meghaladja a kockázatot. A hormonterápia eldöntése nem könnyű; ezt a nőnek és orvosának együtt kell meghoznia, a nő egyéni helyzete alapján. A döntés azért bonyolult, mert az ösztrogén hasznára és kockázatára vonatkozó információ értelmezése és alkalmazása nehéz. Újabb vizsgálatok azt mutatják, hogy a hormonterápia nem minden nő számára megfelelő. Az újabb vizsgálatok kérdéseket is felvetettek a hormonterápia hosszú távú használatára vonatkozólag. Emiatt a hormonterápia 5 évnél hosszabb alkalmazása nem javasolt.

Az ösztrogén a hőhullámok leghatékonyabb kezelési módja. Meg tudja előzni a hüvely és a húgyutak szöveteinek kiszáradását és elvékonyodását, így javítva a szexuális funkciót, és segíti a fertőzések megelőzését. Az ösztrogén megóvja a bőrt a kiszáradástól, és a rugalmasság elvesztésétől.

Az ösztrogén lassítja a csontritkulás folyamatát. Az ösztrogén kezelés első évében a csontsűrűség 3%-kal javulhat, és ezen a szinten marad, amíg az ösztrogénkezelés tart. Azok a nők, akik a tünetek enyhítésére hormonterápiát kapnak, észlelik ezt az előnyös hatást. A legtöbb nő számára azonban csupán a csontritkulás megelőzésére a hormonterápia nem ajánlott. Az ösztrogén hatása az érelmeszesedésre, így a szívroham, és az agyérgörcs kockázatára, nem ennyire egyértelmű. Az ösztrogén csökkenti a káros LDL-koleszterin, és emeli a hasznos HDL-koleszterin szintjét. Úgy tűnik azonban, hogy nem javítja a szívroham kimenetelét, fokozza a vérrögképződés kockázatát, és emeli a szívroham, és az agyi történés veszélyét. Ezért a hormonterápia (ösztrogén plusz gesztagén) megkezdése a koszorúér betegség vagy következményeinek megelőzésére (mint pl. a szívroham, és az agyi történés) már nem ajánlott, függetlenül attól, hogy a nőnek volt-e már szívrohama, agyi történése vagy trombózisa.

Az önmagában adott ösztrogén 1000 nőből évente 1-ről 4-re fokozza a méhtestrák kockázatát. A kockázat magasabb, ha az adag nagyobb vagy a kezelés időtartama hosszabb. Az ösztrogén mellé gesztagént szedve csaknem megszűnik a méhtestrák kockázata, és a kockázatot a hormonterápiát nem szedő nőké alá csökkenti. Akiknek a méhét eltávolították, ilyen rák kialakulásának nem áll fenn a veszélye, és így nem kell gesztagént szedniük. Az ösztrogént (gesztagénnel, vagy a nélkül) általában nem írják fel olyan nőknek, akiknek előrehaladott méhtestrákja volt, vagy akiknél tisztázatlan eredetű hüvelyi vérzés áll fenn.

Úgy tűnik, hogy a 4 évnél tovább szedett hormonterápia fokozza az emlőrák kockázatát. Minél hoszszabb ideig szedik a hormont, és minél nagyobb adagban, annál nagyobb az emlőrák kockázata.

Az ösztrogén kezelés első évében az epekő-képződés kockázata enyhén emelkedhet.

Az ösztrogén kezelés ronthatja a máj betegségeit, és az akut intermittáló porfiriát. Ezért, a kezelést általában nem írják fel olyanoknak, akiknél ilyen probléma fennállt vagy fennáll.

Az ösztrogénnek, különösen nagyobb dózisban, mellékhatásai lehetnek, például hányinger, emlő érzékenység, fejfájás, vízvisszatartás és hangulatváltozások.

Az önmagában szedett gesztagén enyhítheti a hőhullámokat, és segíthet megelőzni a csontritkulást, de nem hat a hüvelyszárazságra. A szintetikus gesztagének emelik a káros LDL-koleszterin, és csökkentik a hasznos HDL-koleszterin szintjét, és fokozhatják az érelmeszesedés kockázatát. A gesztagének mellékhatásai lehetnek hasi puffadás, emlőfeszülés, fejfájás, hangulatváltozások és akné. A gesztagének egy fajtája, a mikronizált progeszteron azonban úgy tűnik, kevesebb mellékhatást vált ki, és nem befolyásolja kedvezőtlenül a koleszterin szinteket.

Adagolási módok:Az ösztrogén és a gesztagén többféle módon alkalmazható. Szedhetők két külön tablettaként, vagy kombinált tablettában. Az ösztrogént és a gesztagént általában minden nap szedik. Ez a kezelési séma gyakran okoz rendellenes hüvelyi vérzést a terápia első évében, vagy később is. Alternatívaként ciklikus havi kezelés jön szóba: az ösztrogént naponta szedik, és a gesztagént havonta 12-14 napig. Ezzel a módszerrel a legtöbb nőnek havonta jelentkezik hüvelyi vérzése.

Az egyéb formák közé tartoznak a gesztagén injekciók, az ösztrogén tapasz (transzdermális ösztrogén), a kombinált ösztrogén-gesztagén tapasz és az ösztrogén krémek.

Ösztrogén krémet lehet használni a hüvelyben, vagy a hüvelybe gyűrű helyezhető (a pesszáriumhoz hasonlóan). Ösztrogén tabletta is helyezhető a hüvelybe. Ezeken a módokon alkalmazva az ösztrogén segíthet a hüvelyhám elvékonyodását, és kiszáradását megelőzni. A kezelés ahhoz járul hozzá, hogy a közösülés ne legyen fájdalmas. Az ösztrogén krém egy része a véráramba kerül, főként, amikor a hüvelyhám egészségesebb lesz. Elméletileg az ösztrogén krém fokozhatja a méhtestrák kockázatát. Ezért, ha a nő ilyen készítményt használ, gesztagént is kell alkalmaznia. A hüvelytabletta és gyűrű (amelyekből jelentős hatóanyag-mennyiség nem kerül a vérkeringésbe) olyan nőknek ajánlható, akinek emlőrákja van, vagy akinek nagy erre a kockázata.

Szelektív ösztrogén receptor modulátorok (SERM-ek).Ezek a gyógyszerek a szervezet bizonyos részein ösztrogénként hatnak. Jelenleg a menopauza problémáinak megelőzésére az egyetlen alkalmazott SERM a raloxifen. Az ösztrogénhez hasonlóan a raloxifen is segít a csontsűrűség csökkenését megelőzni, ugyanakkor fokozza a trombózis kialakulásának kockázatát (10.000 nőnél 1-ről 2-3-ra). A raloxifen megelőzi a csigolyák töréseit is. A raloxifennek azonban az ösztrogénnel ellentétes hatásai lehetnek a szervezet más részein. A hőhullámok például 10 nőből 1-nél rosszabbodnak. Úgy tűnik, hogy nem emeli a méhtestrák kockázatát, és gátolja az emlőszövet növekedését.

A tamoxifent, egy másik SERM-e az emlőrák kezelésében, és kiújulásának és kialakulásának megelőzésében alkalmazzák olyan nőknél, akiknek nagy az ilyen irányú kockázatuk. Mivel a raloxifen hasonló a tamoxifenhez, a raloxifent is vizsgálják az emlőrák megelőzésére.

Más gyógyszerek:Számos más gyógyszertípus segíthet a menopauzával kapcsolatos tünetek némelyikét enyhíteni. A klonidin, amelyet magas vérnyomás kezelésére alkalmaznak, csökkentheti a hőhullámok erősségét. A depresszió elleni gyógyszerek, például a parixetin, a szertralin vagy a venlafaxin, enyhíthetik a hőhullámokat. A depresszió elleni gyógyszerek segíthetnek a depresszió, idegesség és ingerlékenység enyhítésében is. Az altatók az alvászavarok megoldásában használhatók.

Lipidcsökkentő gyógyszereket lehet szedni, hogy csökkentsék a koleszterin szintet, és így az csökkenti az érelmeszesedés kockázatát. A biszfoszfonátok önmagukban vagy ösztrogénnel együtt szedve mérséklik a csontritkulás kockázatát. Növelik a csontsűrűséget, és ez az egyetlen gyógyszertípus, amelyről igazolták, hogy csökkenti a csigolya- és a combnyaktörések kockázatát.

Az ösztrogénnel együtt szedett tesztoszteron, a legfontosabb férfi nemi hormon, lehetőséget jelent a menopauza néhány tünetének enyhítésére. A tesztoszteron szedése segíthet a nemi vágy fokozásában, javíthatja a csontsűrűséget, a hangulatot, és fokozhatja az illető energiáját. A szintetikus tesztoszteron tabletta formában elérhető (ösztrogénnel kombináltan). A természetes tesztoszteron injekció, vagy krém formában kapható. A kezelés mellékhatása például a hasznos HDL-koleszterin szint csökkenése. Ha a szokásos adagban szedik, a tesztoszteronnak lehet bizonyos férfiasító hatása.

Alternatív orvoslás:A nők egy része gyógynövény készítményeket, vagy más táplálék kiegészítőt szed a hőhullámok, az ingerlékenység, a hangulatzavarok, és a memória romlásának enyhítésére. Ezek közé tartoznak az indiánasszony gyökér, a DHEA (dehidroepiandroszteron), a dong quai, a ginzeng és a Szent János fű. Ezek a készítmények azonban nem ellenőrzöttek. Ez azt jelenti, hogy nem igazolódott, hogy erre a célra biztonságosak vagy hasznosak lennének, hogy mik az összetevőik, és nem szabványos, hogy egy-egy összetevőből az adott készítmény mennyi tartalmaz. A készítmények egy része továbbá kölcsönhatást adhat más gyógyszerekkel, és egyes betegségeket ronthatnak. Az ilyen készítményeket szedni akaró nőknek azt kell tanácsolni, hogy beszéljék meg a kérdést orvossal.