MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Aortaszűkület
Az aortasztenózis az aortabillentyű nyílásának szűkülete, ami emeli a bal kamrából az
aortába áramló vérrel szembeni ellenállást.
Aortasztenózisban a bal kamra fala általában megvastagszik, mivel nagyobb erőt kell
kifejtenie ahhoz, hogy átpréselje a vért a szűkült nyíláson keresztül az aortába. A
megvastagodott fal helyet foglal el a kamra belsejéből, vagyis csökkenti a bal kamra
térfogatát. Ezen kívül jobb vérellátást is igényel, amit a koszorúerek végül nem tudnak
biztosítani, így a vérellátás elégtelenné válik. A szívizom károsodik, ha nem kap elég
vért. A károsodott szív nem tud elég vért kipumpálni a szervezet szükségleteinek
megfelelően, ami szívelégtelenséghez vezet.
Észak-Amerikában és Nyugat-Európában az aortasztenózis főleg az idős emberek betegsége
- a billentyűk hegesedése és meszesedése következtében. Ilyen esetekben a rendellenesség
60 éves kor után jelentkezik, és 70-80 éves korig tünetmentes. Gyermekkorban szerzett
reumás láz is okozhatja. Ha ez a helyzet, az aortasztenózis általában mitrális
sztenózissal, visszaáramlással (regurgitációval), vagy mindkettővel együtt fordul elő.
Fiatalabb emberekben leggyakrabban fejlődési rendellenesség miatt jön létre, például
ha a szokásos három helyett a billentyű csak két vitorlából áll, vagy deformált, tölcsér
alakú. 
A billentyű beszűkült nyílása csecsemőkorban még
nem jelent feltétlenül problémát, de ahogy a gyermek növekedik, úgy a tünetek is
jelentkeznek. A nyílás mérete ugyanis ugyanakkora marad, a szív viszont növekszik, és
tovább tágul, így próbálva növelni az apró nyíláson átáramló vér mennyiségét. Az évek
során a hibás billentyű nyílása merevvé válik és beszűkül a kálcium-felhalmozódás miatt.
Panaszok, tünetek és kezelés
Terhelés alatt mellkasi fájdalom (angina) jelentkezik, mivel a megnagyobbodott
szívizomzat vérellátása elégtelen. Végül szívelégtelenség alakul ki, amire az
erőkifejtés alatti fáradékonyság és légszomj alapján lehet következtetni.
A súlyos aortasztenózisos betegek terheléskor elájulnak, mivel a vérnyomásuk
hirtelen leesik. Ennek oka abban keresendő, hogy a vázizomzat artériái az erőkifejtés
alatt kitágulnak (dilatálnak), hogy több, oxigénben gazdag vérhez jussanak, de a
billentyű szűk nyílása megakadályozza a bal kamrát abban, hogy megfelelő mennyiségű
vért pumpáljon ki. A kezeléssel nem szabad késlekedni, mivel ezek a betegek bármikor
meghalhatnak.
A hibás aortabillentyűt bakteriális fertőzés támadhatja meg, ami fertőzéses
szívbelhártya-gyulladáshoz (infektív endokarditiszhez) vezet.
A diagnózist általában a fonendoszkóppal hallható jellegzetes szívzörejekre vagy a
kóros érverésre, valamint beteg billentyűt és a szívfal megvastagodását mutató
ekokardiográfia eredményeire alapozzák. Az anginára,
légszomjra vagy ájulásra panaszkodó betegekben az ekokardiográfia a legjobb módszer a
bal kamra falvastagságának mérésére. Az eljárást arra is használják, hogy
ellenőrizzék, milyen gyors a bal kamra falának vastagodási üteme. A színes
Doppler-ekokardiográfia a különböző sebességű véráramlást különböző színekkel jelzi,
így ki tudja mutatni a szűkület mértékét is. Szívkatéterezés segítségével pontosan megállapítható a szűkület foka, és az
is, hogy a koszorúerek is szűkültek-e koszorúér betegség következtében.
Kezelés
Tünetmentes felnőttek látogassák rendszeresen orvosukat, és kerüljék a túlságosan
megterhelő tevékenységeket. Szabályos időközönként ekokardiográfiával kell ellenőrizni
a szív méretének és billentyű működésének változásait. Ha a szív nagysága jelentősen
megnő, vagy a billentyű működése romlik, az orvos műtétet javasol.
Ájulást, anginát vagy terhelésre jelentkező nehézlégzést okozó aortaszűkület esetén
az aortabillentyűt lehetőleg még a bal kamra visszafordíthatatlan károsodása előtt
kicserélik. A rendszeresen végzett ekokardiográfia segítség a műtét időpontjának
megtervezésében. A műtétet megelőzően a szívelégtelenséget (amire a légzési nehézség
utal) vízhajtókkal kezelik. A műbillentyű a legjobb
kezelés minden felnőtt számára, a beavatkozás utáni kórjóslat pedig kitűnő. A
műbillentyűs betegeknek sebészi, fogászati vagy belgyógyászati eszközös beavatkozások
előtt antibiotikumokat kell szedniük a
billentyűfertőzés (fertőzéses szívbelhártya-gyulladás, infektív endokarditisz)
kockázatának csökkentésére.
A súlyos aortasztenózisban szenvedő gyermekeken még a tünetek megjelenése előtt
elvégzik a műtétet, mivel bármikor meghalhatnak, a tünetek kialakulása előtt is.
Biztonságos és hatékony alternatíva a billentyű sebészeti korrekciója helyett a
ballonos valvuloplasztika. Utóbbi során egy ballonos végű katétert vezetnek egy vénán
keresztül a szívbe. Mikor bejutnak a billentyűbe, a
ballont felfújják, így tágítják a billentyű nyílását. Később azonban, felnőtt korban,
a billentyűt általában ki kell cserélni. Felnőttekben a ballonos valvuloplasztika után
a szűkület mindig visszatér; ezért csak gyenge egészségi állapotú, műtétre alkalmatlan
idős betegeken végzik.
