Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Sercegő üszök (gázgangréna)

A sercegő üszök (gázgangréna, gázflegmóne) az izomszövet életveszélyes fertőző betegsége, melyet legtöbbször az anaerob Clostridium perfringens baktérium, illetve más Clostridium fajok okoznak.

A sercegő üszök vagy gázgangréna az izomszövetet érintő, gyorsan terjedő Clostridium-fertőzés, mely kezelés nélkül gyorsan halálhoz vezet. A kórokozók gázt termelnek, ami a fertőzött szövetben marad. Az Egyesült Államokban évente több ezer gázgangréna esetet számlálnak. Általában sérülést vagy sebészi beavatkozást követően alakul ki, de enélkül is előfordulhat - leginkább vastagbélrákban vagy fehérvérűségben (leukémia) szenvedő betegekben. Vastagbél- és epehólyag-műtétekkel szövődik leggyakrabban. A sérülések közül azok a legveszélyesebbek gázgangréna szempontjából, amelyeket por vagy növényi anyag szennyez, vagy amelyekben roncsolt és elpusztult szövetmaradék van. Nyílt törés és fagyás ugyancsak kifejezetten hajlamosít sercegő üszökre.


Panaszok, tünetek és kórisme

A sercegő üszök vagy gázgangréna igen nagy fájdalommal jár a fertőzés helyén. E terület kezdetben duzzadt és vértelen, de később vörössé, majd barnává, végül zöldes-feketévé válik. Gyakran nagy hólyagok képződnek. Légbuborékok a hólyagokat kitöltő folyadékban láthatók, vagy a bőr alatt tapinthatók. A sebből folyó váladék szagát édeskésnek írják le, szemben a más anaerob fertőzésekre jellemző rothadó szaggal.

A fertőzés előrehaladtával a beteg izzadékonnyá és igen feszültté válik; hányás is előfordulhat. A gyors szívverés és légzés nem ritka. E jelenségeket a kórokozók által termelt méreganyagok idézik elő. A beteg rendszerint kimondottan élénk, de végül elveszti eszméletét (kóma), vérnyomása esik (sokk) és hamar beáll a halál.

A gázgangréna diagnózisa a beteg tünetein és fizikális vizsgálatán alapszik. Ha az orvos a röntgen képen az izomszövetben levegőt lát, ez valószínűsíti aClostridium-fertőzés gyanúját, bár gázbuborékok előfordulhatnak nemClostridiumokozta anaerob fertőzésekben is. A sebváladék mikroszkópos vizsgálatával azonosíthatók a kórokozók, és a tenyésztés is igazolhatja jelenlétüket - de mivel a sercegő üszök gyorsan halálhoz vezet, a kezelést mindig megkezdik a tenyésztési eredmények megérkezése előtt.


Megelőzés, kórjóslat és kezelés

A sebek alapos tisztítása, az idegen részek és az elhalt szövet eltávolítása a legjobb módja aClostridiumokokozta sebfertőzés megelőzésének. A műtét-utáni (posztoperatív) fertőzések kivédésére intravénás antibiotikumokat adnak a hasfelnyitással járó beavatkozások előtt, alatt és után. AClostridiumokokozta fertőzések elleni védőoltás nincs.

A sercegő üszök kezelés nélkül 48 órán belül halállal végződik. Még a kezelés ellenére is meghal minden nyolcadik személy, akinek végtagját kezdte ki a fertőzés; akiknek pedig törzsén volt a betegség, háromból kettő hal meg.

Sercegő üszök gyanúja esetén azonnal meg kell kezdeni a kezelést. Nagy adagú antibiotikumokat adnak, többnyire penicillint és klindamicint, az elhalt és fertőzött szöveteket sebész távolítja el. Végtagot érintő gázgangréna esetén öt személyből egynek el kell távolítani a fertőzött végtagot (amputáció). A magas nyomású oxigénkamrában (hiperbárikus oxigén) történő kezelés értéke nem bizonyított; az ilyen kamrák egyébként sem állnak mindenhol rendelkezésre.