Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Miből áll a gyógyszerkeret?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Bejel, frambőzia, pinta

A bejel (afrikai országokban korábban járványos szifilisz néven is ismert kór), a frambőzia (pian, yaws), és a pinta a vérbaj kórokozójához, a Treponema pallidum-hoz hasonló spirohéták által okozott, nem szexuális úton terjedő betegségek.

A bejel, a frambőzia, és a pinta (közös nevükön treponematózisok) a vérbajhoz (szifilisz) Lásd még sokban hasonló betegségek, melyek a trópusi és szubtrópusi országokban fordulnak elő. A vérbajtól abban különböznek, hogy nem nemi úton, hanem érintéssel terjednek - főként rossz körülmények között élő gyermekek körében.

A vérbajhoz hasonlóan e betegségek bőrelváltozásokkal kezdődnek, melyek után viszonylag tünetmentes szak, majd roncsoló kórkép következik. A bejel leginkább a Földközi-tenger keleti medencéjének száraz vidékein és Nyugat-Afrikában honos. A frambőzia vagy "yaws" a páradús egyenlítői országokra jellemző. A pinta a mexikói, közép- és dél-amerikai indiánok betegsége.


Panaszok, tünetek

A bejel a bőrt, csontokat és a szájnyálkahártyát támadja meg. A tünetek a szájban ragadós folttal kezdődnek, majd ezt követően hólyagok jelennek meg a törzsön, a karon és a lábon. A csontok később fertőződnek, többnyire a lábon. Szintén a késői szakban jellemző a puha, gumiszerű csomók (gummák) megjelenése az orrban és a lágy szájpadláson.

A frambőzia a bőrt és a csontokat támadja. Néhány héttel aTreponemával történő találkozás után kezdődik a fertőzés helyén kissé kiemelkedő fekéllyel, általában a lábon. A seb begyógyul, de lágy szöveti csomók (granulómák) ütnek ki az arcon, a karokon, a lábakon és a fenék tájon. A szöveti csomók lassan gyógyulnak és visszatérhetnek. A talpon fájdalmas nyílt fekélyek alakulhatnak ki. Később a lábszárcsont roncsolódhat, és számos kinövés torzíthatja el elsősorban az orr környékét (gangróza).

A pinta csak a bőrt érinti. Eleinte lapos, vöröses területek keletkeznek a kézen, a lábfejen, a lábszáron, a karon, az arcon vagy a nyakon. Néhány hónap elteltével palaszürke foltokká válnak ugyanazon a helyen, a test két oldalán és csontok felett, pl. a könyök felett. A foltok színezettsége később elvész. Tenyéren és talpon elhelyezkedő foltok helyén vastag marad a bőr.


Kórisme és kezelés

Az orvos a diagnózist a jellegzetes tünetek láttán állítja fel, ha a beteg olyan területen él vagy olyan helyre látogatott, ahol e betegségek gyakoriak. Mivel a treponematózisokat és a vérbajt okozó baktériumok igen hasonlóak, e három fertőzés pozitív eredményt ad szifilisz-vizsgálatkor. A hagyományos módszerekkel a treponematózisok nem különíthetők el a vérbajtól.

A bőrelváltozások roncsolóak és heggel gyógyulnak. Ennek ellenére egyetlen penicillin-injekció elég a kórokozók elpusztításához, és ilyenkor a bőr meggyógyul. Szájon át adott tetraciklin és klóramfenikol úgyszintén hatásos. Mivel a betegség igen ragályos, közegészségügyi intézkedések szükségesek a fertőzött személyek és környezetük felkutatására és kezelésére.