Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Kik jogosultak a terhességmegszakítás iránti kérelem előterjesztésére?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

24. FEJEZET - Sokk

A sokk életveszélyesen alacsony vérnyomással járó állapot.

Az Egyesült Államokban a kórházi sürgősségi osztályok több mint egymillió sokkos esetet jelentenek évente. Akkor kerül valaki sokkos állapotba, ha vérnyomása nagyon alacsonnyá válik - sokkal alacsonyabbá és sokkal hosszabb időn keresztül, mint az ájuláshoz (szinkópéhoz) vezető alacsony vérnyomás esetében. Lásd még Nagyon alacsony vérnyomás mellett, a szervezet sejtjei nem jutnak elég vérhez, tehát oxigénhez sem. Ennek eredményeképp a sejtek gyorsan és visszafordíthatatlanul károsodhatnak, vagy elpusztulhatnak; a szervek, mint például az agy, a vesék, a máj és a szív normális működése megszűnhet. A sokkos beteg azonnali sürgősségi ellátást igényel.

A sokknak számtalan oka lehet: hipovolémiás sokkhoz az alacsony vértérfogat; a szív kardiogén sokkjához az elégtelen pumpafunkció; az erek vazodilatációs sokkjához pedig nagymértékű kitágulásuk vezet. A sokknak ezen fajtái nincsenek kapcsolatban a másik, szintén sokknak nevezett, érzelmi stressz által okozott állapottal.

Az alacsony vértérfogat következtében minden egyes szívveréskor a normálisnál kevesebb vérmennyiség lép be a szívbe, emiatt pedig a normálisnál alacsonyabb vérmennyiség pumpálódik a testbe. A vértérfogat súlyos vérzés, nagymértékű folyadékvesztés vagy elégtelen folyadékbevitel miatt csökkenhet. Gyors vérvesztést okozhat külső vérzés, például baleset következtében, vagy belső vérzés, például gyomor- vagy nyombélfekély, érszakadás (ruptura) vagy rupturált méhen kívüli terhesség miatt. A vérzésen kívül nagymértékű folyadékvesztést okozhatnak nagyobb égések, hasnyálmirigy gyulladás (pankreátitisz), a bélfal átfúródása (perforáció), súlyos hasmenés, vesebetegség vagy túlzásba vitt kacsdiuretikum-szedés, ami a vizelet mennyiségét növeli. Lásd még Az elégtelen folyadékbevitel fizikai (pl. súlyos ízületi rendellenesség) vagy mentális betegség (pl. Alzheimer-kór) következménye lehet, amikor is a beteg nem tud inni elegendő folyadékot, annak ellenére, hogy szomjúságot érez.

Szintén a normálisnál kisebb vérmennyiség szívverésenkénti továbbításához vezet a szív elégtelen pumpafunkciója, amit szívroham, tüdőembólia, valamelyik szívbillentyű (különösen műbillentyű) rendellenes működése, a két szívfél között levő fal (szeptum) Lásd még repedése (rupturája) vagy szívritmuszavar (arritmia) okozhat.

Az erek nagymértékű tágulata (vazodilatációja) megnöveli a térfogatukat, vagyis a rajtuk keresztüláramló vér kisebb ellenállással kerül szembe. Ezt fejsérülés, májelégtelenség, mérgezés, értágító gyógyszerek túladagolása vagy súlyos bakteriális fertőzés okozhatja (a fertőzés következtében fellépő sokkot szeptikus sokknak nevezik Lásd még ). Ezek az állapotok változó mechanizmusokkal tágítják az ereket. A fejsérülés például befolyásolhatja az agy artériás tónusért felelős területét; a mérgek vagy a baktériumok által termelt toxinok közvetlenül tágíthatják az ereket.


Panaszok, tünetek és kórisme

Az alacsony vértérfogat és a szív elégtelen pumpafunkciója miatt fellépő sokknak hasonlók a tünetei. Az állapot letargiával, aluszékonysággal és zavartsággal kezdődik. A bőr hideggé és nyirkossá válik, gyakran kékes színű és sápadt lesz. Ha a bőrt megnyomják, a szín sokkal lassabban tér vissza, mint normálisan. A bőr alatt vonalak kék hálózata jelenik meg. A pulzus gyenge és gyors, hacsak nem lassú szívverés okozza a sokkot. A légzés általában szapora, de a halál közeledtével, a pulzussal együtt le is lassulhat. A vérnyomás olyan alacsonnyá válik, hogy mandzsettával gyakran nem is mérhető. Az illető végül nem tud felülni anélkül, hogy elájulna, ezután pedig beáll a halál.

Ha a sokkot az erek nagymértékű tágulata okozza, a tünetek ettől némiképp eltérőek. A bőr meleg és kipirult, különösen eleinte. Később azonban ez a fajta sokk is hideg, nyirkos bőrt és letargiát eredményez.

A sokk legkorábbi stádiumaiban, különösen szeptikus sokkban, sok tünet hiányozhat vagy nem felismerhető, amíg nem keresik kifejezetten. Idősekben, sok esetben a zavartság az egyetlen tünet. A vérnyomás nagyon alacsony, a vizelet kiválasztása jelentősen csökken (mivel a vesék vérellátása csökken), és a szervezetben bomlástermékek halmozódnak fel.


Kórjóslat és kezelés

Kezelés nélkül a sokk általában halállal végződik. Ha kezelik, kimenetele a kiváltó októl, az illető egyéb betegségeitől, a kezelés megkezdéséig eltelt időtől és a kezelés típusától függ. A masszív szívroham következtében fellépő sokk, vagy szeptikus sokk miatti halálozás valószínűsége a kezeléstől függetlenül jelentős, különösen idősekben.

A helyszínre elsőként megérkező személy számtalan intézkedést tehet, amivel segíthet, például erősítést hív. A sokkos beteget le kell fektetni, melegen kell tartani, a lábait pedig kb. 30-60 cm-rel meg kell emelni, ez ugyanis megkönnyíti a vér visszaáramlását a szívbe. Minden vérzést meg kell szüntetni, és ellenőrizni kell a légzést. A beteg fejét oldalra kell fordítani, nehogy belélegezze saját hányadékát. És semmit sem szabad szájon át adni neki.

Mikor a sürgősségi betegellátók megérkeznek, a légzéstámogatás céljából arcmaszkon vagy lélegeztetőgépen keresztül oxigénhez juttatják a beteget. A gyógyszereket, amennyiben szükségesek, intravénásan adják be. Ópiátokat (narkotikumokat) és nyugtatókat (szedativumokat) általában nem alkalmaznak, mert ezek csökkenthetik a vérnyomást. Katonai (vagy orvosi) antisokk nadrággal (MAST) megkísérelhetik növelni a vérnyomást. Ezek a nadrágok nyomást gyakorolnak a test alsó részére, felpréselve így a vért a lábakból a szívbe és az agyba. Intravénásan adnak folyadékot nagy mennyiségben és gyors ütemben. A vért vérátömlesztés előtt általában keresztpróbának vetik alá, de vészhelyzetben, mikor erre nincs idő, 0 negatív vér mindenkinek adható.

Az intravénás folyadékpótlás és a vérátömlesztés nem feltétlenül elegendő a sokk kivédésére, főleg ha a vérzés vagy a folyadékvesztés folytatódik, vagy ha a sokkot szívroham vagy más, a vértérfogattól független probléma okozta. Az agy vagy a szív véráramlásának fokozására érösszehúzó hatású gyógyszerek adhatók. Az ilyen gyógyszereket azonban csak a lehető legrövidebb ideig szabad alkalmazni, mivel lecsökkenthetik a szervezet egyéb szöveteinek véráramlását.

Ha a sokkot a szív elégtelen pumpafunkciója okozta, megpróbálnak javítani teljesítményén. A szívfrekvencia és a ritmus zavarait korrigálják, és emelik a vérnyomást is, ha szükséges. A lassú szívverés gyorsítására atropin adható, más gyógyszerekkel pedig a szívizom-összehúzódások ereje növelhető.

Ha a háttérben álló ok szívroham, és a sokk a sürgősségi ellátás után is fennmarad, ballonos pumpát helyeznek az aortába a sokk ideiglenes rendezésére. Ez után sürgőségi perkután transzluminális koronária angioplasztikára (PTCA - az ér ürege felől végzett érkijavító sebészeti eljárásra) vagy koszorúér bájpassz (áthidaló Lásd még ) műtétre lehet szükség. Az elzáródott koszorúér (a szívizmot ellátó egyik artéria) megnyitásával a sürgősségi PTCA javíthat a szív pumpafunkcióján, és visszafordíthatja a sokkot. Ha nem végeznek sürgősségi PTCA-t vagy bájpassz műtétet, amilyen hamar csak lehetséges a vérrögök feloldódását elősegítő (trombolitikus) gyógyszert adnak, ha az nem rontaná az egyéb betegségben, például vérző fekélyben szenvedő, vagy nem régiben agyvérzésen átesett beteg állapotát.

Amennyiben a sokkot szívbillentyű-elégtelenség vagy szívsövény átszakadás okozta, szintén műtétre van szükség.

Az erek nagymértékű tágulata által kiváltott sokkot elsősorban érösszehúzó gyógyszerekkel kezelik, mint ahogy a nagymértékű dilatáció okát is kezelni kell. A bakteriális fertőzéseknél például antibiotikumokat alkalmaznak.