MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Csalánkiütés és angioödéma
A csalánkiütés (urtikária) bőrreakció, amelyre
halvány, a bőrből enyhén előemelkedő duzzanat (kiütés) jellemző, melyet a környezetétől
jól elhatárolható vörös udvar vesz körül. Az angioödéma (angioneurotikus ödéma) a bőr
alatti szövetek nagy területeinek duzzanata, amely érintheti az arcot és a garatot is.
A néha együtt előforduló csalánkiütés és angioneurotikus ödéma súlyos is lehet.
Gyakori kiváltó okai gyógyszerek, rovarcsípés, allergén injekció (allergén immunterápia)
és bizonyos ételek - különösen tojás, kagylók, mogyorófélék és gyümölcsök. Akár
kismennyiségű étel is azonnal előidézhet csalánkiütéseket és angioödémát. Más ételek
(pl. földieper) esetén azonban a tünetek csak nagy mennyiség után jelentkeznek. A kiütés
megjelenhet vírusfertőzést, például májgyulladást, fertőző mononukleózist és rózsahimlőt
követően is.
A csalánkiütés vagy az angioödéma lehet idült, ismétlődhet heteken, hónapokon át. A
legtöbb esetben semmilyen különös ok nem azonosítható, de egyes, tudtunk nélkül
fogyasztott anyagok (pl. ételadalékok, tartósítószerek vagy ételfestékek) is
kiválthatják. Egyesekben pajzsmirigyhormon-ellenes antitestek okozhatják. Bizonyos
gyógyszerek, például aszpirin vagy egyéb nem-szteroid gyulladásgátlók (NSAID-ok) 
szedése is okozhat idült csalánkiütéseket és
angiödémát. Sok esetben a kiváltó ok nem azonosítható. A csalánkiütések nélkül megjelenő
idült angioödéma öröklött is lehet.
Panaszok, tünetek és kórisme
A csalánkiütések általában viszketéssel kezdődnek. A kiütések gyorsan kialakulnak.
Gyakran aprók maradnak (1-1,5 cm-nél kisebbek). A nagyobb kiütések (legfeljebb 10 cm
átmérőjűek) vörösek, gyűrű alakúak, közepük halvány. Jellemző, hogy a csalánkiütések
csoportosan jelennek meg, majd elmúlnak. Egy-egy folt órákon át fennállhat, aztán
eltűnik, egy másik valahol másutt bukkan fel. A csalánkiütés elmúltával a bőr teljesen
normálisnak tűnik.
Az angioödéma érintheti a kezek, lábak, szemhéjak, ajkak, vagy a nemi szervek egy
részét, vagy egészét. Időnként a száj, torok, vagy a légutak nyálkahártyája megduzzad,
mely nehézlégzést okoz.
Gyermekekben a hirtelen jelentkező, majd gyorsan eltűnő, és vissza nem térő
csalánkiütések orvosi vizsgálatot általában nem igényelnek, mert ezeket rendszerint
vírusos fertőzés okozza. Amennyiben méhcsípés váltotta ki, fontos az orvost
felkeresni. A páciens tanácsokat kap a következő méhcsípésnél szükséges kezelésről. Ha
az angioödéma vagy csalánkiütés nyilvánvaló ok nélkül ismétlődik, ajánlott az orvosi
vizsgálat.
Kezelés
A hirtelen megjelenő kiütések, napokon, néha perceken belül rendszerint mindenféle
kezelés nélkül visszafejlődnek. Ha az ok nem nyilvánvaló, akkor abba kell hagyni
minden, nem életfontosságú gyógyszert addig, amíg a tünetek el nem múlnak.
Csalánkiütésben és enyhe angioödémában az antihisztaminok részben enyhítik a
viszketést, és csökkentik a duzzanatot. A kortikoszteroidokat csak súlyos tünetek
esetén rendelik, ha minden egyéb kezelés hatástalan, és akkor is a lehető legrövidebb
ideig alkalmazzák. Ha szájon át 3-4 hétnél tovább szedik, számos, néha komoly
mellékhatás léphet fel.
Az idült csalánkiütésben szenvedők mintegy felében a kórkép kezelés nélkül 2 éven
belül elmúlik. Felnőttekben, a depresszió ellen szedett doxepin, amely egyben hatásos
antihisztamin is, segít az idült csalánkiütések megszűntetésében.
Ha a súlyos angioödéma nyelési vagy légzési nehézséget, esetleg eszméletvesztést
okoz, azonnali beavatkozásra van szükség. Az érintetteknek tanácsos mindig maguknál
hordaniuk önadagoló fecskendőben adrenalint és antihisztamin tablettákat, hogy azonnal
használhassák őket, ha a reakció kialakul. Súlyos allergiás reakció után az
érintetteknek ajánlatos felkeresni kórházi sürgősségi részlegét, ahol megfigyelik, és
szükség esetén kezelik őket.
