MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Ételallergia
Az ételallergia bizonyos ételekre adott
allergiás reakció.
Sokféle étel okozhat allergiát, leggyakrabban azonban a mogyorófélék, földimogyoró,
kagylók, halak, tej, tojás, szójabab és a gabonafélék jönnek számításba. Az ételek
okozta allergiás reakciók súlyosak, időnként anafilaxiás jellegűek is lehetnek. 
Az ételallergiák már csecsemőkorban elkezdődhetnek. Leggyakrabban olyan gyermekekben
fordulnak elő, akiknek szülei ételallergiában, allergiás rinitiszben vagy allergiás
asztmában szenvednek. Az ételallergiás gyermekek inkább a gyakoribb allergénekre
allergiásak, azaz a tojás, tej, földimogyoró és a szójabab antigénjeire.
Időnként az ételallergiákat összefüggésbe hozzák a gyermekek egyes megbetegedéseivel
(pl. hiperaktivitás, idült fáradtság, ízületi gyulladás, mozgáshiány és depresszió),
azonban az összefüggés nem bizonyított.
Az ételek által kiváltott reakciók közül nem mindig allergiás jellegűek. Például az
étel intolarencia abban különbözik az ételallergiától, hogy nem érinti az
immunrendszert. Az emésztőrendszerben létrejövő reakció eredménye emésztési zavar.
Példaként a tejcukor intolerancia említhető, amelyben a tejcukor (laktóz) bontásához
szükséges enzim hiányzik. Más reakciókért az étel
szennyeződése vagy megromlása felelős.
Néhány emberben az ételadalékok okozhatnak hasonló reakciót, de ez sem allergiás
reakció. Például a nátrium-glutamát, tartósítószerek
(pl. metabiszulfát), festékanyagok (tartrazin, a cukorkákban, üdítőitalokban használt
sárga ételszínezék) is eredményezhetnek asztmás tüneteket, csalánkiütéseket.
Hasonlóképpen, bizonyos ételek (pl. sajt, bor és csokoládé) fogyasztása egyesekben
migrénes fejfájásokat okozhat.
Panaszok, tünetek
Kisgyermekekben az ételallergia első tünete ekcéma (atópiás bőrgyulladás) vagy
csalánkiütésre emlékeztető kiütések lehetnek. A kiütést émelygés, hányás és hasmenés
kísérheti. 1 éves kor körül csökkenek a kiütések. 10 éves korra az ételallergiák -
jellemzően a tej-, kevésbé a tojás és a földimogyoró allergia - általában elmúlnak. A
levegőben szálló anyagokra kialakuló allergiák, pl. allergiás asztma és szénanátha az
ételallergia elmúlásával alakulhatnak ki.
Felnőttkorban az ételallergiák a szájpad viszketését, kiütéseket, ekcémát,
alkalmanként orrfolyást és asztmát okozhatnak. Néhány, ételallergiában szenvedő
felnőttben az étel kis mennyiségének elfogyasztása már súlyos reakciót provokálhat. A
kiütések elboríthatják az egész testet, a torok megduzzad, a légutak beszűkülnek,
nehezítve a légzést. Alkalmanként akár életet fenyegető anafilaxiás reakció is
előfordulhat. A betegek egy részében az ételre adott allergiás tünetek csak akkor
jelentkeznek, ha közvetlenül az étel elfogyasztása után testmozgást végeznek.
Kórisme
Az orvos ételallergiára elsősorban a beteg kórtörténete alapján gyanakszik. Gyanú
esetén különböző ételekből készített kivonatokkal bőrpróbát végeznek. Az ételre adott
reakció még nem jelenti biztosan azt, hogy az illető allergiás, de bőrreakció
hiányában az ételallergia nem valószínű. Ha az illető reagál az ételtesztre, orális
terhelés végezhető a diagnózis megerősítésére. A vizsgálatban a gyanús ételt orvosi
felügyelet mellett egy ún. hordozó étellel együtt adják be (pl. tej vagy almalé). Ha
nem jelentkeznek tünetek, akkor a páciens nem allergiás az adott ételre.
Az ételallergia megállapításának másik módja az eliminációs diéta. Az illető
legalább 1 hétig az összes olyan étel fogyasztását felfüggeszti, amely a tüneteket
okozhatja. A betegnek az orvos által javasolt étrendet kell követnie. Csak előírt
ételeket és italokat szabad fogyasztani, és csakis tiszta termékek fogyasztása
javasolt. A diéta betartása nem könnyű, mivel több élelmiszer is tartalmazhat olyan
összetevőket, amelyek jelenléte nem nyilvánvaló, vagy nem számítunk rá. Például sok
rozskenyérben van búzaliszt. A diéta alatt nem ajánlatos étteremben étkezni, hiszen a
betegnek és az orvosnak is ismernie kell minden elfogyasztott ételalkotórészt. Ha nem
tapasztalnak tüneteket, akkor az ételeket egyesével adják vissza. Minden egyes
hozzáadott ételt több napig fogyaszt az illető, illetve addig, amíg a tünetek meg nem
jelennek, így az allergén azonosítható.
Kezelés
Az ételallergiában szenvedőknek el kell hagyniuk étrendjükből az allergiát kiváltó
ételeket. A deszenzitizáció, azaz az étel elhagyása, majd az étel kis mennyiségeinek
fogyasztása, vagy az étel kivonatát tartalmazó tabletták nyelv alá helyezése nem
hatásos. Az antihisztaminok csak a duzzanatok és a kiütések elmulasztására alkalmasak.
A súlyos ételallergiában szenvedők gyakran antihisztaminokat hordanak maguknál, hogy
reakció esetén azonnal be tudják venni.. Súlyos allergiás reakció esetére tanácsos
önadagoló fecskendőben adrenalin injekciót is maguknál tartani.
