Az immunrendszer egész életünkben változik. Születéskor a specifikus immunválasz-készség még nem teljesen érett. Ugyanakkor az újszülöttek rendelkeznek antitestekkel, amelyek a terhesség alatt jutottak testükbe a méhlepényen át az anyából. Ezek az antitestek védik az újszülötteket a fertőzésektől arra az időre, míg az immunrendszerük teljesen kifejlődik. A szoptatás során az anyatejből is kapnak antitesteket.
Idős korban az immunrendszer hatékonysága csökken, egyre kevésbé képes a saját és az idegen megkülönböztetésére. Következésképp gyakoribbá válnak az autoimmun-betegségek. A makrofágok lassabban pusztítják el a baktériumokat, a tumorsejteket és egyéb antigéneket, ezért idősebb korban gyakrabban fordulnak elő tumoros megbetegedések. A T-limfociták is lassabban reagálnak az antigénekre, és kevesebb az új antigénekre választ adni képes limfocita is. Ezért, ha idős egyén új antigénnel találkozik, a szervezet kevésbé képes felismerni és védekezni ellene.
Idősekben a komplement fehérjék mennyisége kisebb, mint fiatalabbakban, különösen bakteriális fertőzés alkalmával. Az antigén ellen termelt antitestek mennyisége és antigénkötő képessége is csökkent. Részben e változások miatt fordul elő gyakrabban idős korban a tüdőgyulladás, influenza, fertőzéses szívbelhártya-gyulladás és a tetanusz, illetve végződnek ezek sokkal gyakrabban halálos kimenetellel. A védőoltások szintén kevésbé eredményesek idős korban.
Ezek a változások hozzájárulnak ahhoz, hogy az idősek fogékonysága fertőzésekre és rákos megbetegedésekre nagyobb.
