Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Milyen szabályok vonatkoznak a szülés előtt álló nőkre?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Kockázati tényezők

Számos genetikai és környezeti tényező növeli a daganatok kialakulásának a kockázatát.

Családi kórelőzmény és genetikai tényezők:Néhány családban jelentősen magasabb bizonyos rákok kialakulásának a kockázata. A megemelkedett kockázat olykor egyetlen gén következménye, máskor több gén kölcsönhatásának az eredménye. A környezeti tényezők - amelyek az egész családot érintik - felerősíthetik ezeket a génkölcsönhatásokat, és rák kialakulásához vezethetnek.

A kromoszómák számbeli vagy szerkezetbeli rendellenességei szintén rosszindulatú daganatot eredményezhetnek. Down-szindrómában például (ahol a 21-es kromoszómából a normális kettő helyett három van) az akut leukémia kialakulásának a kockázata 12-20-szor magasabb.

Életkor:Néhány ráktípus - például a Wilms-tumor, a retinoblasztóma és a neuroblasztóma - csaknem kizárólag gyermekkorban fordul elő. Nem teljesen tisztázott még, hogy ezek a daganatok miért ilyen fiatal korban alakulnak ki, de genetikai tényezők bizonyára szerepet játszanak. A legtöbb daganat azonban idősebb korban fordul elő gyakrabban. Az Egyesült Államokban a daganatok több mint 60%-a 65 éves kor fölött alakul ki; a kialakulás kockázata 25 éves kor felett öt évente megkétszereződik. Az emelkedő kockázatért feltehetően több tényező közösen felelős: a rákkeltő anyagok egyre jelentősebb és hosszabb idejű behatása, valamint az immunrendszer csökkenő működése.

Környezeti tényezők:Nagyszámú környezeti tényező növeli a rosszindulatú daganatok kialakulásának a kockázatát.

Az ipari szennyeződésből vagy cigarettafüstből eredő levegő-szennyeződés növeli a daganatok kialakulásának a kockázatát. Néhány kémiai anyag bizonyítottan rákkeltő, néhány csak feltételezetten. Az azbeszt például tüdőrákot és mezoteliómát (mellhártya-daganatot) okozhat, különösen dohányosokban. Az ártalom és a daganat kialakulása között évek is eltelhetnek.

A cigarettafüst olyan rákkeltő anyagokat tartalmaz, amelyek jelentősen megemelik a tüdő-, száj-, gége-, vese- és húgyhólyagrák kialakulásának a kockázatát.

A sugárzás is növeli a kockázatot. A tartós ultraibolya sugárzás, leginkább a napsütés, bőrrákot okoz. Az ionizáló sugárzás különösen rákkeltő. A talajból származó radioaktív radon gáz növeli a tüdőrák esélyét. Ha egy épület magas radon tartalmú talajra épül, a radon felhalmozódhat az épületen belül, ami a levegőben elegendően magas radon-koncentrációt eredményez, amely károsodást okoz. A radon a légutakon át a tüdőbe jut, ahol tüdőrákot idézhet elő. Ha a veszélyeztetett személy dohányos is, a kockázat tovább nő.

Földrajzi tényezők:A rosszindulatú daganatok kialakulásának a kockázata földrajzi helytől függően változik, habár az okok gyakran összetettek vagy kevésbé ismertek. Ezek a földrajzi különbségek feltehetően több tényezőre vezethetők vissza; összefüggenek az öröklődéssel, a táplálkozással és a környezettel.

A vastagbél- és az emlőrák a kockázata például alacsony Japánban, míg az Egyesült Államokba kivándorolt japán lakosság körében a kockázat közel azonos az amerikai lakosságéval. Ezzel ellentétben Japánban különösen magas a gyomorrák előfordulási aránya. Az Egyesült Államokba kivándorolt japán lakosság körében a kockázat az amerikai lakosság kockázata közelébe csökken le, bár ez sokszor csak a következő generációban jelenik meg.

Táplálkozási szokások:Bizonyos táplálék-összetevők emelik a daganatok rizikóját; a táplálék magas zsírtartalma például a vastagbélrákét, emlőrákét és feltehetőleg a prosztatarákét. A jelentős alkoholfogyasztás mellett sokkal gyakoribb a nyelőcsőrák. A füstölt-, pácolt- vagy erősen fűszerezett ételekben gazdag étrend fokozza a gyomorrák kialakulásának esélyét.

Vírusfertőzések:Bizonyos vírusokról tudott, míg másokról feltételezik, hogy rákot okozhatnak. A papillómavírus (amely a nemi szervek szemölcseit okozza) a méhnyak rák kialakulásának az egyik lehetséges oka. A hepatitisz-B vírus májrákot, néhány humán retrovírus limfómákat, míg mások vérképző rendszeri malignitásokat okozhatnak.

Néhány vírus csak bizonyos területeken okoz daganatokat, más területeken nem. Az Epstein-Barr-vírus például Afrikában Burkitt-limfómát, Kínában az orr és a garat rosszindulatú daganatait váltja ki.

Gyulladásos betegségek:A gyulladásos betegségek következtében gyakran emelkedik a daganatok kialakulásának a kockázata. Ilyen betegség például a fekélyes vastagbélgyulladás (kolitisz ulceróza), mely vastagbélrák kialakulásához vezethet. Bizonyos parazitás betegségek szintén gyulladást okozhatnak, melynek rák lehet a következménye. A szkisztoszóma (Bilharziázis) például krónikus irritáció révén húgyhólyag rák kialakulásához vezethet.

Kapcsolódó kép »