Ha a neutrofilek a vérkeringésben hamarabb elpusztulnak vagy gyorsabban felhasználódnak, mint amilyen gyorsan a csontvelőben termelődnek, neutropénia alakul ki; például bizonyos bakteriális fertőzések, allergiás megbetegedések és gyógyszerek hatása. Autoimmun megbetegedésben szenvedők szervezete neutrofil ellenes antitesteket termelhet. A megnagyobbodott lépben a neutrofilek megakadnak és elpusztulnak, aminek ugyancsak neutropénia lehet a következménye.

Neutropénia elégtelen csontvelői termelés következtében is kialakulhat; így daganatos megbetegedésekben, vírusos (pl. influenza) vagy bakteriális fertőzésekben (pl. tuberkulózis), mielofibrózisban, valamint B 12 -vitamin és folsav-hiányban, illetve a csontvelőt is érintő sugárkezelés esetében. Különféle gyógyszerek - fenitoin, klóramfenikol, szulfanamidok, daganatellenes kezelés szerei (kemoterápia) és bizonyos toxinok (benzol és rovarirtószerek) - hatására a csontvelő kevesebb neutrofilt termel.

Aplasztikus anémiának nevezett súlyos betegség is hatással lehet a csontvelőben zajló neutrofil termelésre. Emellett a többi vérsejt termelése is leáll. Bizonyos öröklődő megbetegedések is vezethetnek alacsony neutrofil számhoz.

Neutropénia hirtelen, akár néhány óra vagy nap alatt is létrejöhet (heveny neutropénia), de kialakulása hónapokig, évekig is elhúzódhat (idült neutropénia). Mivel magának a neutropéniának nincsen specifikus tünete, leggyakrabban fertőzés kialakulásakor derül rá fény. Heveny neutropénia esetében láz és a száj-, illetve a végbélnyílás körül fájdalmas fekélyek jelentkezhetnek, illetve későbbiekben bakteriális tüdőgyulladás és egyéb súlyos fertőzések alakulhatnak ki. Idült neutropéniában, ha a neutrofilek száma nem túlzottan alacsony, a lefolyás kevésbé súlyos és esetenként hullámzó (ciklikus neutropénia).

Ha valakinek túl gyakran vagy ritka kórokozó által okozott fertőzése zajlik, az orvosban felmerül a neutropénia gyanúja, és a diagnózis felállításához teljes vérképet készít. Alacsony neutrofilszám neutropéniára utal. Sok esetben a neutropénia kialakulása előre megmondható és az oka is ismert; például kemoterápiát vagy sugárkezelést követően.

Az orvos csontvelőmintát vesz tűvel, majd mikroszkóppal megvizsgálja a sejtek alakját, a neutrofil őssejtek számát és a neutrofil fejlődési vonalat. Abból, hogy az őssejtek száma alacsony-e, illetve ezek normálisan fejlődnek-e, az orvos következtetni tud a neutropénia okára, miszerint annak hátterében csökkent termelés, vagy a keringésben bekövetkező túlzott felhasználódás, pusztulás áll. A csontvelő vizsgálata egyes esetekben azt jelzi, hogy más kórkép, például leukémia, egyéb daganatos megbetegedések vagy fertőzések (pl. tuberkulózis) károsítják.

A neutropénia kezelés a kiváltó októl és a súlyosságtól függ. Ha gyógyszer áll a háttérben, amennyiben lehetséges mihamarabb meg kell szüntetni annak adagolását, illetve a feltételezett mérgező anyagokat is el kell kerülni. Bizonyos esetekben a csontvelő kezelés nélkül regenerálódik. Vírusos (például influenza) fertőzéshez társuló neutropénia lehet átmeneti, és a fertőzés megszűntével meggyógyul. Enyhe neutropénia esetében általában nincsenek tünetek és kezelést sem igényel.

A súlyos neutropéniában szenvedők szervezete nem ellenálló a fertőzésekkel szemben, mivel nem megfelelő a védekezőrendszerük a behatoló kórokozókkal szemben. Ha ezen betegekben fertőzés alakul ki, kórházi ápolás és azonnali erős antibiotikus kezelés szükséges, még a fertőzés helyének és a kórokozó típusának pontos azonosítása előtt. Neutropéniás betegben a láz megjelenése rendszerint valamilyen fertőzés jele, és egyben figyelmeztet arra, hogy azonnali orvosi ellátás szükséges.

Bizonyos esetekben hasznosak a kolónia stimuláló faktornak nevezett növekedési faktorok, melyek a fehérvérsejt-termelést serkentik. Autoimmun reakció okozta neutropéniában kortikoszteroidok adása lehet hatásos. Aplasztikus anémiában, és a hozzá hasonló megbetegedésekben antitimocita globulin vagy egyéb, az immunrendszer aktivitását gátló kezelés jön szóba. Hiperszplénia esetén a lép eltávolítása vezethet a neutropénia gyógyításához.

Ha a neutropénia hátterében valamilyen betegség áll (például tuberkulózis, leukémia vagy egyéb daganat), akkor annak kezelése egyben a neutropénia megszűnését is okozhatja. Csontvelő (vagy őssejt) átültetése nem tartozik a neutropénia leggyakoribb kezelési formái közé, azonban igen súlyos neutropénia (például aplasztikus anémia vagy leukémia) esetében ajánlott lehet.