Idült betegségekben a lelassult vörösvértestképzés vezet vérszegénységhez, melynek hátterében citokin nevű fehérjék termelése áll, ezek a citokinek gátolják a vörösvértest képződést.
Idült betegségek gyakran vezetnek vérszegénységhez, leggyakrabban az idősekben. Fertőzés, gyulladás és daganat a csontvelő vörösvértest képzését gátolhatja. Mivel a gátló hatás viszonylag enyhe, a vérszegénység lassan alakul ki és csak idővel derül ki. A csontvelő nem tudja a vörösvértestek képzéséhez felhasználni a tárolt vasat, ezért a vérszegénység ezen fajtáját vas-újrafelhasználási (vas-reutilizációs) anémiának is nevezik.
Mivel ez a vérszegénység fajta lassan alakul ki, és általában enyhe fokú, ritkán okoz tüneteket, vagy akár tünetmentes is lehet. A tüneteket leginkább magát a vérszegénységet okozó megbetegedés eredményezi, és sokkal ritkábban az anémia. Nincsen célzott laboratóriumi vizsgálat a bizonyításhoz, így a diagnózis az egyéb okok kizárásán alapul.
Ennek a vérszegénységnek célzott kezelése nincs, az orvos a kiváltó okként szereplő betegséget kezeli, vas és vitaminok pótlása nem segít. Igen ritkán olyan súlyossá is válhat a vérszegénység, hogy vérátömlesztésre van szükség. Alternatív megoldás lehet a csontvelőt vörösvértestképzésre serkentő eritropoetin vagy darbepoetin adagolása.
