MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Vashiányos vérszegénység
A vashiányos vérszegénység (anémia) oka a
hiányos vagy kiürült vasraktár, amely a vörösvértest képzéséhez kellene.
A vashiányos vérszegénység rendszerint lassan alakul ki, mivel a szervezet
vasraktárainak felhasználása hónapokig is eltarthat. A vasraktárak tartalékának
csökkenésével arányosan a csontvelő kevesebb vörösvértestet termel. Ha a raktárak
kimerültek, nemcsak a vörösvértestek száma lesz alacsonyabb, hanem kórosan kisebbek is
lesznek.
A vashiány a vérszegénység egyik leggyakoribb oka, aminek hátterében felnőttekben
leggyakrabban vérzés áll. Férfiakban, illetve posztmenopauzában lévő nőkben vashiány
általában emésztőrendszeri vérzésre utal. Menopauza előtt álló nőkben a havi
menstruációs vérzés okozhat vashiányt. Vashiányt okozhat még a helytelen, túl kevés
vasat tartalmazó táplálkozás, 
különösen csecsemőknél,
kisgyermekeknél, serdülő lányoknál és terhes nőknél.
Panaszok, tünetek és kórisme
A vashiányos vérszegénység tünetei fokozatosan alakulnak ki, és hasonlóak az egyéb
vérszegénység tüneteihez.
Amennyiben az orvos vérszegénységet diagnosztizál, vashiány irányába mindig végez
vizsgálatokat. Vashiány esetén a vörösvértestek kicsik és halványak. Meghatározzák és
összehasonlítják a vas és a transzferrin (a vörösvértesteken kívüli vasat hordozó
fehérje) vérszintjét. A vashiányt legpontosabban a ferritin (vasat raktározó fehérje)
vérszintjének meghatározásával lehet vizsgálni: alacsony ferritin szint vashiányra
utal. Bizonyos körülmények között azonban a ferritin szintje félrevezető lehet, mivel
magas értéket kapunk májkárosodás, gyulladás, fertőzés és daganat esetében, ilyenkor
az orvos a sejtfelszínen lévő transzferrinkötő-fehérje (transzferrin receptor)
szintjét határozza meg.
A diagnózis felállításához esetenként csontvelő biopsziára lehet szükség, mellyel a
csontvelőben lévő vérsejtek vastartalmát lehet meghatározni.
Kezelés
Mivel a vashiány leggyakoribb oka vérzés, az első lépés a vérzés helyének
felkutatása.
Normális étrendből származó vasbevitel nem fedezi az idült vérzés okozta vashiányt,
és a szervezet vasraktára is kicsi, ennek megfelelően az elvesztett vasat pótolni
kell.
Vashiányos vérszegénység esetén legalább 3-6 héten át kell pótolni a vasat, még ha a
vérzést sikerült is megállítani. A vaspótlás rendszerint szájon át megoldható, és a
vas legjobban akkor szívódik fel, ha reggeli előtt fél órával vesszük be C-vitaminnal
együtt (narancslé vagy C-vitamin tabletta). A vas pótlását a normális vérkép elérését
követően még 6 hónapig szokták folytatni a szervezet vasraktárainak teljes feltöltése
céljából. A beteg megfelelő vasellátottsága rendszeres vérvizsgálatokkal igazolható.
