Erős vérzés akkor vezet vérszegénységhez, ha a vérzéskor a vörösvértestek vesztesége több, mint az új vörösvértestek képzése.
A vérszegénység leggyakoribb oka az erős vérzés. Vérvesztés esetén a szervezet gyorsan vizet von el az érpályán kívüli szövetekből, hogy a vérereket kellően feltöltve tartsa; következésképpen a vér hígul, és a hematokrit (vörösvértestek térfogat-százalékos aránya a vértérfogathoz viszonyítva) csökkeni fog. Végül a fokozott vörösvértestképzés rendezheti a vérszegénységet. Idővel a vérzés következtében csökken a szervezet vastartalma, tehát a csontvelő nem lesz képes a veszteség pótlásához szükséges fokozott vörösvértest-képzésre.
A tünetek már kezdetben is lehetnek súlyosak, különösen, ha a vérszegénység hirtelen vérvesztés következtében alakul ki, például baleset, műtét, szülés vagy érszakadás miatt. Nagy mennyiségű vér hirtelen elvesztése két problémát okozhat: a vérnyomás esik, mivel az erekben maradt vér mennyisége nem elégséges, és a szervezet oxigén ellátottsága drámaian romlik az oxigén-szállító vörösvértestek számának gyors csökkenése miatt. Mindkét probléma szívelégtelenséghez, szélütéshez vagy akár halálhoz is vezethet.
A hirtelen vérvesztésnél gyakoribb az idült (folyamatos vagy ismétlődő) vérzés, mely a szervezet különböző részeiben fordulhat elő. Az orrvérzés és az aranyérből történő vérzés könnyen feltűnik, de az egyéb forrásokból - például gyomor- vagy vékonybélfekélyekből, illetve vastagbélpolipokból és -daganatokból - származó vérzések nem ennyire szembetűnők. Az elvesztett vér mennyisége annyira kicsi lehet, hogy a székletben nem is látható, ezt hívják okkult vérzésnek. Idült vérzés egyéb forrásai lehetnek még az igen erős menstruációs vérzés, a vesék és a húgyhólyag, ez utóbbiak során a vér a vizeleten keresztül ürül.
