A véradáskor levett vért leggyakrabban alkotóelemeire: vörösvértestekre, vérlemezkékre, plazmára, alvadási faktorokra, antitestekre (immunoglobulinokra) és fehérvérsejtekre osztják (frakcionálják). Állapottól függően a beteg csak vörösvértestet, csak alvadási faktorokat vagy egyéb véralkotó elemeket kap. A különválasztott véralkotóelemek átömlesztése lehetőséget ad a célzott kezelésre, a mellékhatások veszélyének csökkentésére, valamint arra, hogy egy egység vérből több beteget kezeljenek.
Vörösvértestek:Vörösvértest massza a leggyakrabban alkalmazott véralkotó, mely a vér oxigénszállító kapacitását javítja. Vérző és súlyos vérszegénységben szenvedő betegek kaphatják. A vörösvértesteket elkülönítik a vér folyékony részétől (plazma) és az egyéb sejtes, illetve sejtszerű alkotóelemektől. Ezután a vörösvértesteket koncentrálják, így kevesebb helyet foglalnak el, innen a koncentrátum elnevezés. A vörösvértestek hűtve 42 napig tarthatóak el. Különleges körülmények esetén - például egy ritka vércsoport megőrzése céljából - a vörösvértestek fagyasztva akár 10 évre is tárolhatóak.
Vérlemezkék: A vérlemezkék a vér alvadási képességének helyreállításában segítenek. Általában olyan alacsony vérlemezkeszám (trombocitopénia) mellett adják, amikor súlyos és spontán vérzések léphetnek fel. Vérlemezkék csupán öt napig tárolhatóak.
Véralvadási faktorok:A véralvadási faktorok olyan plazmafehérjék, melyek a vérlemezkékkel együtt felelnek a vér alvadásáért. A véralvadási faktorokat bizonyos plazma összetevőből vagy különleges, mesterséges eljárások során állítják elő. Ezeket a mesterségesen előállított fehérjéket rekombináns faktor-koncentrátumnak hívják. Véralvadási faktorok nélkül a sérülést követően nem szűnne meg a vérzés. Egyedi véralvadási faktorkoncentrátumokat kaphatnak az öröklődő véralvadási zavarban (hemofiliában, von Willebrand-betegségben) szenvedő betegek, valamint azok, akik nem tudnak megfelelő mennyiségű véralvadási faktort termelni (általában súlyos fertőzés vagy májbetegség miatt).
Plazma:A plazmát - a véralvadási faktorok forrását - olyan vérzési zavarok kezelésére használják, melyek hátterében ismeretlen eredetű, vagy ismert, de rendelkezésre nem álló véralvadási faktorok hiánya állhat. Plazmát adnak akkor is, ha pl. májelégtelenség, vagy súlyos fertőzés következtében válik is elégtelenné több vagy az összes véralvadási faktor képzése és ez okozza a vérzést. A donor vér sejtes elemeitől elkülönített plazmát azonnal lefagyasztják (friss fagyaszott plazma) és így akár egy évig is tárolható.
Antitestek:Az antitestek (immunglobulinok) a vérnek a fertőzés elleni alkotóelemei, és bizonyos betegek (például bárányhimlő vagy hepatitisz fertőzésnek kitettek vagy alacsony antitest szinttel rendelkezők) immunitásának kialakítása céljából kerülnek beadására. Az antitesteket a véradás során levett plazmából állítják elő.
Fehérvérsejtek:Fehérvérsejteket az életveszélyes fertőzésben szenvedők kezelésére használják, melynek hátterében igen alacsony fehérvérsejtszám vagy nem megfelelően működő fehérvérsejtek állhatnak. A korszerű antibiotikumok és citokin növekedési faktorok használatának köszönhetően egyre ritkábban kerül sor fehérvérsejt transzfúzióra. A fehérvérsejteket hemaferezis során nyerik, és 24 óráig tarthatók el.
