MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
168. FEJEZET - Karcinoid daganatok
A karcinoid daganatok jóindulatú vagy
rosszindulatú daganatok, melyek nagy mennyiségben termelnek bizonyos hormonszerű
anyagokat.
A karcinoid tumorok legtöbbször a vékonybelet borító sejtekből vagy az emésztőrendszer
egyéb sejtjeiből indulnak ki. Előfordulhatnak a hasnyálmirigyben, a herékben, a
petefészkekben és a tüdőkben is. A karcinoid tumorokban fokozottan termelődhetnek olyan
hormonszerű anyagok, mint a szerotonin, a bradikinin, a hisztamin és a prosztaglandinok.
Ezen anyagok szokatlanul magas szintje változatos tünetegyüttesekhez vezethet, melyet
karcinoid szindrómának neveznek.
Amennyiben a karcinoid tumor a gyomor-bélrendszerben vagy a hasnyálmirigyben alakul ki,
az általa termelt anyagok a közvetlenül a májba vezető érbe (portális vénába) jutnak, a
májenzimek pedig itt megsemmisítik őket. A gyomor-bélrendszerben keletkezett karcinoid
daganatok tehát legtöbbször tünetmentesek maradnak mindaddig, amíg a májba nem adnak
áttétet.
Amennyiben a daganat már elérte a májat, a máj már nem képes a képződő anyagokat
lebontani mielőtt azok a szervezetbe továbbjutnának. Attól függően, hogy mely anyagokat
termeli a daganat, a betegek a karcinoid szindróma változatos tüneteit produkálhatják. A
tüdőkben, a herékben és a petefészkekben kialakult karcinoid daganatok szintén tüneteket
okoznak, mivel a véráramba kerülő és a vérrel tovajutó anyagok elkerülik a májat.
Panaszok, tünetek
Karcinoid daganat esetén a betegek legtöbbször a többi béldaganathoz hasonló tüneteket
észlelnek: görcsös hasi fájdalom, elzáródás esetén pedig a bélmozgások megváltozása.
A karcinoid szindróma tünetei karcinoid daganat esetében csak kevesebb, mint 10%-ban
fordulnak elő. A karcinoid szindróma leggyakoribb - és gyakran a legkorábbi - tünete a
kellemetlen kipirulás, mely leginkább a fej és a nyak területén fordul elő. A kipirulást
a vérerek tágulata okozza, sokszor érzelmi hatások, evés, vagy alkohol, esetleg forró
italok fogyasztása váltja ki. A kipirulást olyan időszak is követheti, amikor a bőr
kékes elszíneződést kap (cianózis). Fokozott bélösszehúzódások hasi görcsökhöz és
hasmenéshez vezethetnek. Előfordul, hogy a bél nem képes a tápanyagokat a megfelelő
mértékben felszívni, ezáltal alultápláltság és zsíros-bűzös széklet ürítése jelentkezik.
Szívkárosodás is előfordul, ennek jeleként a lábfej és a lábszárak duzzadtabbá
válhatnak (ödéma). Légzési nehezítettség és légszomj is jelentkezhet a tüdőben a légutak
elzáródása miatt. Néhány beteg elveszti a szexuális érdeklődését, férfiakban
előfordulhat merevedési zavar (impotencia) is.
Kórisme
Ha a beteg tünetei alapján az orvosban felmerül a karcinoid tumor lehetősége, a
kórismét gyakran úgy lehet bizonyítani, ha megmérik a 24 órás gyűjtött vizeletben az
5-hidroxi-indolecetsav (5-HIAA) menynyiségét, mely a szerotonin-anyagcsere egy köztes
terméke. A vizsgálat előtt legalább három napig a beteg nem fogyaszthat olyan ételeket,
melyek szerotoninban gazdagok: banánt, paradicsomot, szilvát, avokádót, ananászt,
padlizsánt és diót. Bizonyos gyógyszerek, például a guaifenezin (számos, köhögésben
használt szirup alkotóeleme), a metokarbamol (izomlazító) és a fenotiazinok
(antipszichotikumok) szintén befolyásolhatják a vizsgálat eredményét.
Különböző vizsgálatokat lehet végezni annak érdekében, hogy a karcinoid tumor helyét
megállapítsuk a szervezetben. Ezek közé tartozik a komputertomográfia (CT), a mágneses
rezonancia vizsgálat (MRI) és az arteriográfia (érfestés). Időnként sebészi feltárásra
is szükség lehet a daganat megtalálásához.
A radioaktív izotópos vizsgálat szintén hasznos lehet. A legtöbb karcinoid daganat
rendelkezik szomatosztatin hormon receptorokkal. Az orvos ezt úgy használhatja ki, hogy
radioaktív szomatosztatint juttat a vérbe, majd egy izotóp sugárérzékelő segítségével
megkeresi a daganatot, és megállapíthatja, hogy adott-e áttétet. Ezzel a módszerrel a
daganatok mintegy 90%-át sikerül megtalálni. MRI vagy CT vizsgálattal válasz adható
arra, hogy a daganat elérte-e már a májat.
Kezelés
Amennyiben a karcinoid daganat egy bizonyos területre, például a féregnyúlványra, a
vékonybélre, a végbélre vagy a tüdőre korlátozódik, a sebészi eltávolítás gyógyulást
eredményezhet. Ha a daganat már ráterjedt a májra, akkor a műtét ritkán gyógyítja meg a
betegséget, viszont enyhítheti a tüneteket. A daganat olyan lassan nő, hogy még
kimutatott áttétek esetén is lehetséges akár 10-15 éves túlélés.
A karcinoid daganatok kezelésében sem a sugárkezelés, sem a kemoterápia nem hatásos.
Bizonyos kemoterápiás szerek kombinálásával azonban a tünetek enyhíthetők (sztreptozocin
fluorouracillal és néha doxorubicinnel). Az oktreotid nevű gyógyszer szintén jótékony
hatású lehet, a tamoxifen, az interferon alfa és az eflornitin pedig csökkenthetik a
daganat növekedését. Karcinoid szindrómában a kipirulás megakadályozására
fenotiazinokat, cimetidint és fentolamint lehet alkalmazni. A tüdő karcinoid daganata
által okozott súlyos kipirulás kezelésében esetenként prednizont is használnak. A
hasmenést kodein, opium tinktúra, difenoxilát vagy ciproheptadin segítségével lehet
enyhíteni.
