MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Hiperaldoszteronizmus
Hiperaldoszteronizmus esetén az aldoszteron
túltermeléséről van szó, melynek következtében folyadékvisszatartás, magas vérnyomás,
gyengeség és - ritkán - időnkénti bénulások is felléphetnek.
A mellékvesék által termelt és kibocsátott aldoszteron feladata az, hogy a vesékre
hatva csökkentse a vesén keresztüli nátriumürítést és fokozza a káliumét. Az aldoszteron
termelésének szabályozója részben a kortikotropin hormon (melyet az agyalapi mirigy
termel), részben a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer.
A renin nevű enzim a vesékben termelődik, és fokozza az angiotenzin aktivitását, mely
aztán a mellékvesékben fokozza az aldoszteron termelését.
A hiperaldoszteronizmust okozhatja a mellékvesék daganata (általában jóindulatú
adenoma), ez az ún. Conn-szindróma, de az is előfordul, hogy mindkét mirigy érintett és
túlműködik. Néha a hiperaldoszteronizmus egyéb betegség, például nagyon magas vérnyomás,
vagy a veséhez vezető artériák szűkülete következtében lép fel.
Panaszok, tünetek és kórisme
A magas aldoszteronszint alacsony káliumszintet eredményezhet. Az alacsony
káliumszint gyakran nem okoz panaszt, de vezethet fáradtsághoz, fülcsengéshez,
izomgörcsökhöz, és átmeneti izombénulásokhoz is. Néhány beteg rettentően szomjas és
gyakran ürít vizeletet.
Ha az orvos hiperaldoszteronizmust gyanít, először a vér nátrium- és káliumszintjét
méreti meg. Lehetőség van az aldoszteron szintjének megmérésére is. Ha az aldoszteron
szintje magas, próbálkozni lehet a spironolakton nevű gyógyszerrel, mely gátolja az
aldoszteron hatását, és ezzel helyreállhat a normális nátrium- és káliumszint.
Ha túl sok aldoszteron termelődik, az orvos a mellékvesékben jóindulatú daganatot
(adenomát) keres. Komputertomográfia (CT), vagy mágneses rezonancia (MRI) vizsgálat
hasznos lehet, de néha a szervezet más-más részeiből kell vért venni, hogy a
hormonforrást megtalálják.
Kezelés
Amennyiben daganatról van szó, azt általában sebészileg el lehet távolítani. A
daganat eltávolítását követően a vérnyomás helyreáll, és a többi tünet is megszűnik az
esetek 70%-ban. Abban az esetben, ha nem sikerült daganatot kimutatni, és mindkét
mellékvese túlműködése kimutatható, a részleges eltávolítás nem feltétlenül rendezi a
vérnyomást, a teljes eltávolítás pedig Addison-kórhoz vezet, és a beteg hátralévő
életében kezelést igényel. Spironolaktonnal általában jól kézben tarthatók a tünetek,
és a magas vérnyomás kezelésére számos gyógyszer áll rendelkezésre. Ritka az, hogy
mindkét mellékvesét el kell távolítani.