A szervezetben két mellékvese van, mindkét vese felső részénél egy-egy. A mellékvesék belső része (velőállomány, medulla) olyan hormonokat termel, mint például az adrenalin, mely a vérnyomás-, a szívfrekvencia szabályozásában, az izzadásban és egyéb, a szimpatikus idegrendszer által befolyásolt folyamatokban vesz részt. A külső rész (kéreg, kortex) különféle hormonokat állít elő, köztük a kortikoszteroidokat (kortizonszerű hormonokat, például a kortizolt) és a mineralkortikoidokat (elsősorban az aldoszteront, mely a vérnyomás és a szervezet só- és káliumszintjének szabályozásáért felelős). A mellékveséknek szerepük van az androgének (tesztoszteron és hasonló hormonok) termelésének serkentésében.
A mellékvesék működését részben az agy szabályozza. A hipotalamusz, a hormonális szabályozásban szerepet játszó kicsiny agyi mirigy, kortikotropin-felszabadító hormont és vazopresszint termel. Ez e két hormon az agyalapi mirigyben fokozza a kortikotropin (más nevén adrenokortikotrop hormon vagy ACTH) termelését, mely a mellékvesék kortikoszteroid termelésére van serkentő hatással. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer - mely elsősorban a vese szabályozása alatt áll -, fokozza vagy csökkenti a mellékvese aldoszteron termelését.
A szervezet a kortikoszteroidok szintjét a szükségletnek megfelelően állítja be. A szint a kora reggeli órákban sokkal magasabb, mint a nap más szakaszában. Ha a szervezetet valamilyen stressz éri betegség, vagy egyéb formában, a kortikoszteroidok szintje jelentősen megemelkedik.
Kapcsolódó kép »
