A hipotireózisnak számtalan oka lehet. Ezek közül leggyakoribb a Hashimoto-tireoiditisz. A pajzsmirigy fokozatos pusztulásával hipotireózis alakul ki.

A szubakut fájdalmas tireoiditisz és a szubakut fájdalmatlan tireoiditisz is járhatnak átmeneti hipotireózissal. A hipotireózis ezekben a kórképekben csak átmeneti, mert a pajzsmirigy nem károsodik.

Lehet a hipotireózis oka teljes pajzsmirigy termelési képtelenség, a mirigy teljes eltávolítását vagy radioaktív jóddal való kezelését követően, például hipertireózis vagy pajzsmirigy daganat kezelésekor.

A legtöbb fejlődő országban a táplálék krónikus jódhiánya a hipotireózis leggyakoribb oka. Ez az Egyesült Államokban azonban ritka, mivel az asztali sóhoz jódot tesznek, és a tehenek tőgyét is jóddal sterilizálják, így a jód a tejtermékekben is megjelenik. A hipotireózis ritkább okai közé tartoznak azok a veleszületett betegségek, amikor a pajzsmirigy sejtjeinek enzimhibája miatt a mirigy nem képes hormont előállítani, vagy azt kellő mennyiségben kibocsátani. Egyéb ritka okok között szerepelnek a hipotalamusz vagy az agyalapi mirigy eltérései, amikor is nem termelődik kellő mennyiségű pajzsmirigy-serkentő hormon, ami a pajzsmirigy normális működéséhez elengedhetetlen lenne.

A pajzsmirigyhormon elégtelen mennyisége miatt a test működései lelassulnak. A tünetek alattomosan, lassan alakulnak ki. Az állapot könnyen összetéveszthető depresszióval, főleg idős korban. Az arckifejezés közönyt sugároz, a hang rekedtté válik, a beszéd meglassul, a szemhéjak leereszkednek és a szem és az arc duzzadt lesz. Hipotireózis esetén a betegek gyakran elhíznak, székrekedéstől szenvednek és csökken a hidegtűrő képességük. A haj ritka, durva és száraz lesz, a bőr szintén durva és száraz, hámlik és megvastagszik. Néhány betegben tenyéri alagút szindróma lép fel, melynek tünetei, hogy a kezek bizseregnek, esetleg fájdalmasak. A pulzus lassulhat, a tenyerek és a talpak időnként sárgásan elszíneződnek (karotinémia), és a szemöldökök széli részei kihullanak. Egyesekben - főleg idős korban - zavartság, feledékenység vagy demencia léphet fel - ezek a tünetek Alzheimer-kórral vagy a demencia egyéb formáival könnyen összetéveszthetők.

Kezelés hiányában hipotireózisban végül vérszegénység, alacsony testhőmérséklet és szívelégtelenség is kialakulhat. Ez az állapot végül zavartsághoz, csökkent tudatállapothoz, akár kómához (mixödémás kóma) is vezethet, amely életveszélyes szövődmény: a légzés lassul, görcsök léphetnek fel, és az agyi vérkeringés csökken. Hipotireózisos betegben a mixödémás kómát kiválthatja valamilyen fizikai stressz, például hideg környezet, fertőzés, sérülés, műtét, és gyógyszerek, például nyugtatók, melyek az agyműködést lelassítják.

A hipotireózis általában egyszerű vérvizsgálattal bizonyítható, a pajzsmirigy-serkentő hormon szintjének mérésével. Több szakember is úgy véli, hogy az 55 év felettiekben ezt a vizsgálatot legalább kétévente el kellene végezni, mivel ebben a korosztályban a hipotireózis nagyon gyakori; ellenben - főleg az enyhébb formáit - az orvos esetleg nehezen tudja elkülöníteni az ebben a korban szintén gyakori egyéb kórképektől.

Azokban a ritka esetekben, amikor a hipotireózis oka a pajzsmirigy-stimuláló hormon elégtelen menynyisége, egy második vizsgálatra is szükség van, melynek során megmérik a vérben a fehérjéhez nem kötött tiroxin (T 4 ) hormon mennyiségét (szabad T 4 ). Ennek alacsony szintje hipotireózis mellett szól.

A kezelés lényege a pajzsmirigyhormonok pótlása szájon át szedhető készítményekkel. A hormonpótlás kedvelt formája a szintetikus T 4 alkalmazása. Másik lehetőség az állati pajzsmirigyből nyert szárított pajzsmirigy. A szárított pajzsmirigy általában nem olyan kielégítő, mint a mesterséges T 4 , mert a tabletták hormontartalma ingadozó. Sürgősségi esetben, mint amilyen a mixödémás kóma, lehetőség van arra, hogy az orvos vénás injekcióban adjon mesterséges T 4 -et, T 3 -at vagy mindkettőt.

A kezelést kis dózisú pajzsmirigyhormonnal kell kezdeni, mert a túl nagy dózis súlyos mellékhatásokat okozhat, annak ellenére, hogy nagy dózisokra is szükség lehet. Különösen idős betegekben alacsony a kezdődózis, amit csak kis adagonként lehet emelni, mert a mellékhatások szempontjából gyakran ők a leginkább veszélyeztetettek. A dózist fokozatosan emelik addig, amíg a vérben a pajzsmirigy-serkentő hormon szintje a normális értéket el nem éri. Terhesség alatt szükséges lehet az adag módosítása.