Üres szella szindrómáról akkor beszélünk, ha a szella turcika (az agyalapon található csontos képlet, mely befogadja az agyalapi mirigyet) megnagyobbodik, de maga az agyalapi mirigy normális méretű marad, vagy zsugorodik.
Üres szella szindróma úgy alakul ki, hogy károsodik az a szöveti határréteg, amely normális esetben távol tartja az agyat körbevevő agyfolyadékot a szellától. Ennek az lesz az eredménye, hogy az agyfolyadék fokozott nyomást gyakorol az agyalapi mirigyre, illetve a szellára. A szella megnagyobbodhat, míg az agyalapi mirigy zsugorodhat.
Üres szella szindróma leginkább középkorú, túlsúlyos nőkben alakul ki, akiknek vérnyomása magas. Ritkábban ugyan, de előfordulhat az agyalapi mirigyen történt sebészi beavatkozás után, besugárzást követően, vagy egy agyalapi mirigy daganat infarktusa (elhalása) után is.
Az üres szella szindróma többnyire nem okoz tüneteket, súlyos tüneteket is csak igen ritkán. Az érintettek közel fele fejfájásról panaszkodik, és néhányuknak magas vérnyomása is van. Ritka esetben előfordulhat az agyfolyadék szivárgása az orron keresztül, vagy látászavar.
Az üres szella szindrómát komputertomográfiával (CT) vagy mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI) mutathatják ki. Az agyalapi mirigy működését a hormonhiány vagy -túltermelés kizárása céljából ellenőrizni kell, de legtöbbször eltérést kimutatni nem lehet.
Kezelés csak hormontúltermelés, vagy hormonhiány esetében jön szóba és ritkán szükséges.
