Olykor a tejelválasztás a prolaktinoma egyedüli tünete, sok nőbetegben azonban megszűnik a menstruáció (amenorrea) vagy ritkábbá válnak a menstruációs ciklusok is. Prolaktinoma esetén nőkben gyakran jelentkeznek hőhullámok, vagy a szexuális együttlétet zavaró hüvelyszárazság, az alacsony ösztrogénszint következtében. A prolaktinomában szenvedő férfiak közel kétharmada veszti el a szexuális érdeklődését (csökken a libidó) és vannak merevedési zavarai (impotencia). A magas prolaktinszint mindkét nemben terméketlenséget okozhat.

Nagy prolaktinoma esetén a tumor nyomást gyakorolhat a közvetlenül az agyalapi mirigy feletti agyterületekre, így fejfájást vagy egyes látóterekre kiterjedően vakságot okozhat.

A betegség gyanúja általában akkor merül fel, ha a menstruációs ciklus rövidül vagy teljesen megszűnik, vagy pedig váratlanul tejelválasztás indul meg. Férfiakban a gyanút a tejelválasztással kísért csökkent libidó és a vérben mért alacsony tesztoszteronszint veti fel. A kórismét a prolaktin magas vérszintje bizonyítja. A prolaktinoma keresésére komputertomográf (CT) vagy mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatot végeznek. Ha a daganat ugyan nem látható és a magas prolaktinszintnek más nyilvánvaló oka (pl. gyógyszerek) nincs, a legvalószínűbb mégis az agyalapi mirigy kicsiny daganata, amely, képalkotó vizsgálatokkal még nem kimutatható.

Ha a képalkotó eljárással nagy prolaktinoma mutatkozik, a látótér szemészeti vizsgálata is szükséges.

Olyan gyógyszer adásával lehet próbálkozni, amely megemeli az agyban a dopamin szintjét, ezzel gátolja a prolaktin termelését. Ilyen szerek a bromokriptin és a kabergolin. Ezeket a gyógyszereket szájon keresztül adagolják és addig hatásosak, amíg szedik őket, a tumor gyógyulását csak ritkán érik el. A legtöbb esetben eléggé lecsökkentik a prolaktinszintet ahhoz, hogy nőkben rendeződjön a menstruációs ciklus, megszűnjék a galaktorrea, megemelkedjen az ösztrogén-, férfiakban pedig a tesztoszteronszint, és gyakran még a termékenységet is helyreállítják. Általában a tumorméretet is csökkentik és az esetleges látászavar is javulhat. Kis prolaktinoma esetén a sebészi beavatkozás is gyógyuláshoz vezethet, de nem ez az elsőként választandó kezelési eljárás, mivel a gyógyszeres kezelés biztonságos, hatásos és könnyen kivitelezhető.

Ha a beteg prolaktinszintje nem túlzottan magas és a CT vagy MRI vizsgálat csak kis prolaktinomát mutat ki, vagy egyáltalán nem talál daganatot, akkor előfordul, hogy az orvos nem is javasol kezelést. Megfelelő eljárás ez akkor, ha nőkben nincs teherbeesési probléma, rendszeres marad a menstruáció és nincs zavaró galaktorrea, illetve férfibeteg esetében akkor, ha nem alacsony a tesztoszteronszint. Az amenorrheát általában alacsony ösztrogénszint kíséri, és ez nőkben ugyanúgy fokozza az oszteoporózis (csontritkulás) kockázatát, mint férfiakban az alacsony tesztoszteronszint.

A prolaktinoma okozta alacsony ösztrogénszint kedvezőtlen hatásának ellensúlyozására a nők ösztrogént vagy ösztrogéntartalmú orális fogamzásgátlót szedhetnek akkor, ha nem kívánnak teherbe esni. Annak ellenére, hogy az ösztrogénkezelésről nem bizonyosodott be, hogy elősegítené a kis prolaktinomák növekedését, a legtöbb szakember ajánlja, hogy CT vagy MRI vizsgálat történjen évente egyszer legalább a kezelés első két évében, hogy biztos legyen, hogy a daganat mérete nem változott jelentősen.

Nagyobb tumor esetén dopamin agonista gyógyszerek (pl. bromokriptint vagy pergolidot), vagy sebészi beavatkozás javasolható. Ha a dopamin agonista gyógyszerek csökkentik a prolaktinszintet és megszüntetik a panaszokat, akkor a sebészi beavatkozás elmaradhat. Dopamin agonistát még a szükséges műtét előtt is érdemes alkalmazni, hogy a műtétre váró daganat mérete csökkenjen. Gyakran a műtét után is szükséges a gyógyszerek szedése, mert nagy tumor esetén a sebészi eltávolítás nem mindig elég a gyógyuláshoz.

Szükség lehet besugárzásra is, mint az agyalapi mirigy más tumoraiban, ha a daganat nem reagál a gyógyszeres- vagy a sebészi kezelésre.