Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Milyen esetben szűnik meg az ápolási díjra való jogosultság?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

162. FEJEZET - Az agyalapi mirigy rendellenességei

Az agyalapi mirigy (hipofízis) borsó méretű mirigy, melyet az agyalapon egy csontos struktúra (szella turcika = töröknyereg) vesz körül. A szella turcika védelmet nyújt a mirigynek, nagyobb méretű növekedését azonban már akadályozza.

Az agyalapi mirigy szabályozza a legtöbb endokrin mirigy működését, ezért a legfőbb irányító mirigynek is tekinthetjük. Az agyalapi mirigy működésének irányítását ellenben nagyrészt a hipotalamusz végzi, mely közvetlenül az agyalapi mirigy felett elhelyezkedő agyterület. Az agyalapi mirigy szabályozása alatt lévő mirigyek (célmirigyek) által termelt hormonok szintjének érzékelével a hipotalamusz vagy az agyalapi mirigy képes eldönteni, hogy a célmirigy milyen fokú stimulációt igényel.

Az agyalapi mirigynek két különböző része van: az elülső lebeny, mely a mirigy súlyának 80%-át teszi ki, és a hátsó lebeny. A lebenyeket egy nyél köti össze a hipotalamusszal, mely ereket és idegsejt nyúlványokat (idegrostokat vagy axonokat) tartalmaz. A hipotalamusz az elülső lebeny működését hormonok révén, a nyélben futó ereken keresztül, a hátsó lebenyt pedig az idegi összeköttetés segítségével szabályozza.

Az agyalapi mirigyelülső lebenyeáltal termelt és kibocsátott hat fő hormon: a növekedési hormon, mely a növekedést és a fizikai fejlődést szabályozza, és fontos hatása van a testforma kialakítására, amenynyiben elősegíti az izomzat növekedését és csökkenti a zsírszövet mennyiségét; a pajzsmirigy-serkentő hormon (TSH), mely a pajzsmirigyet a pajzsmirigyhormonok termelésére ösztönzi; a kortikotropin (adrenokortikotrop hormon, ACTH), mely a mellékvese kortizol és egyéb hormontermelését fokozza; a follikulusz-stimuláló hormon (FSH) és a luteinizáló hormon (LH) (gonadotropinok), melyek a here spermiumtermelését és a petefészkek peteérését fokozzák és a nemiszervek hormontermelését (tesztoszteron és ösztrogén) segítik elő; valamint a prolaktin, mely az emlőmirigyek tejelválasztásának serkentéséért felelős.

Az elülső lebenyben termelődik a fentieken kívül a bőr sötétedéséért felelős melanocita-stimuláló hormon, továbbá az endorfinok, amelyek csökkentik a fájdalomérzetet és résztvesznek az immunrendszer szabályozásában.

Az agyalapi mirigyhátulsó lebenyecsak két hormont termel: az antidiuretikus hormont és az oxitocint. Az antidiuretikus hormon (másik nevén vazopresszin) a vesék által kiürített víz mennyiségét irányítja, ezért a szervezet folyadékegyensúlyának fenntartásában lényeges szerepe van. Lásd még Az oxitocin méhösszehúzódásokat vált ki a szülés alatt és közvetlenül utána, megelőzve ezzel a túlzott vérvesztést. Az oxitocin szoptató nőben az emlő tejvezetékeinek összehúzódását is kiváltja, ezáltal a tej a mellbimbó felé áramlik.

Az agyalapi mirigy által kiválasztott hormonok termelése nem minden esetben folyamatos. A legtöbb hormon elválasztása 1-3 órás időközönként hirtelen megnő, melyet aztán felváltva aktív és inaktív periodusok követnek. Néhány hormon, mint például a mellékvesekérget szabályozó kortikotropin, a növekedést befolyásoló növekedési hormon és a tejtermelést elősegítő prolaktin elválasztása napszaki ingadozást mutat. Ezeknek a hormonoknak a szintje előre meghatározható módon emelkedik és süllyed a nap folyamán; a csúcsértéket általában az ébredés előtt érik el, míg a legalacsonyabb szintet elalvás előtt mérhetjük. Más hormonok szintjét ettől eltérő tényezők befolyásolják. Nőkben például a luteinizáló és a follikulusz stimuláló hormonok szintje a menstruációs ciklus folyamán változik, és ezáltal változnak a szaporodási funkciók.

Az agyalapi mirigy működési zavara sokféleképpen bekövetkezhet, gyakran jóindulatú daganat (adenoma) alakul ki benne. A daganat következtében egy vagy több hormon is túltermelődhet, de a normál sejtekre gyakorolt nyomás révén a hormonok termelődése csökkenhet is, végül megnövekedhet az agyalapi mirigy a hormonfunkciók zavara nélkül is. Néha az egyik hormonból túltermelés van, egy másikból ugyanakkor a nyomás következtében túl kevés termelődik. Egy hipofízishormon csökkent vagy túlzott termelődése számtalan különböző tünetet okozhat.

Az agyalapi mirigy kóros működésének felismerésére számos vizsgálómódszer áll az orvos rendelkezésére. A képalkotó vizsgálatok, mint a komputertomográfia (CT) és a mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) kimutathatják, hogy a mirigy megnagyobbodott, vagy összezsugorodott, és általában képesek a mirigyben lévő daganatot is kimutatni.

Az agyalapi mirigy hormonjainak vérszintje is megmérhető. Ilyenkor a beteg tünetei alapján dönthető el, hogy mely hormonok szintjét célszerű meghatározni. Néhány hipofízishormont nem egyszerű megmérni, mert vérszintjük nagymértékben változik a nap folyamán, ezért egy véletlenszerű mintavétel nem adna használható információt.

Néhány ilyen hormon esetében az orvos először egy olyan anyagot ad a betegnek, amely normális esetben befolyásolja a hormontermelést, majd ezt követően méri meg a hormonszintet. Például ha inzulint juttatunk a szervezetbe, ettől megemelkedik a kortikotropin, a növekedési hormon és a prolaktin szintje. A növekedési hormon szintjének közvetlen mérése helyett gyakran egy másik hormon, az inzulin-szerű növekedési hormon (IGF-1) szintjét mérik meg. A növekedési hormon termelésére a hormonszint hirtelen emelkedése és gyors csökkenése jellemző, az IGF-1 szintje viszont jól tükrözi az egész napos teljes növekedési hormon termelést. Mindezen okoknál fogva a hipofízishormonok vérvizsgálatának értelmezése összetett feladat.


Kapcsolódó téma:   Több mirigyet érintő hormonhiány szindrómák (Poliglanduláris deficiencia szindrómák) »