Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Melyek a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások?
 
 
 
Olcsóbb gyógyszert keres?
A jelenleg szedett gyógyszerének nevét megadva rendszerünk kilistázza a helyettesítő készítményeket. Így összevetheti a jelenleg szedett és helyettesítő készítmények árait.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

162. FEJEZET - Az agyalapi mirigy rendellenességei

Az agyalapi mirigy (hipofízis) borsó méretű mirigy, melyet az agyalapon egy csontos struktúra (szella turcika = töröknyereg) vesz körül. A szella turcika védelmet nyújt a mirigynek, nagyobb méretű növekedését azonban már akadályozza.

Az agyalapi mirigy szabályozza a legtöbb endokrin mirigy működését, ezért a legfőbb irányító mirigynek is tekinthetjük. Az agyalapi mirigy működésének irányítását ellenben nagyrészt a hipotalamusz végzi, mely közvetlenül az agyalapi mirigy felett elhelyezkedő agyterület. Az agyalapi mirigy szabályozása alatt lévő mirigyek (célmirigyek) által termelt hormonok szintjének érzékelével a hipotalamusz vagy az agyalapi mirigy képes eldönteni, hogy a célmirigy milyen fokú stimulációt igényel.

Az agyalapi mirigynek két különböző része van: az elülső lebeny, mely a mirigy súlyának 80%-át teszi ki, és a hátsó lebeny. A lebenyeket egy nyél köti össze a hipotalamusszal, mely ereket és idegsejt nyúlványokat (idegrostokat vagy axonokat) tartalmaz. A hipotalamusz az elülső lebeny működését hormonok révén, a nyélben futó ereken keresztül, a hátsó lebenyt pedig az idegi összeköttetés segítségével szabályozza.

Az agyalapi mirigyelülső lebenyeáltal termelt és kibocsátott hat fő hormon: a növekedési hormon, mely a növekedést és a fizikai fejlődést szabályozza, és fontos hatása van a testforma kialakítására, amenynyiben elősegíti az izomzat növekedését és csökkenti a zsírszövet mennyiségét; a pajzsmirigy-serkentő hormon (TSH), mely a pajzsmirigyet a pajzsmirigyhormonok termelésére ösztönzi; a kortikotropin (adrenokortikotrop hormon, ACTH), mely a mellékvese kortizol és egyéb hormontermelését fokozza; a follikulusz-stimuláló hormon (FSH) és a luteinizáló hormon (LH) (gonadotropinok), melyek a here spermiumtermelését és a petefészkek peteérését fokozzák és a nemiszervek hormontermelését (tesztoszteron és ösztrogén) segítik elő; valamint a prolaktin, mely az emlőmirigyek tejelválasztásának serkentéséért felelős.

Az elülső lebenyben termelődik a fentieken kívül a bőr sötétedéséért felelős melanocita-stimuláló hormon, továbbá az endorfinok, amelyek csökkentik a fájdalomérzetet és résztvesznek az immunrendszer szabályozásában.

Az agyalapi mirigyhátulsó lebenyecsak két hormont termel: az antidiuretikus hormont és az oxitocint. Az antidiuretikus hormon (másik nevén vazopresszin) a vesék által kiürített víz mennyiségét irányítja, ezért a szervezet folyadékegyensúlyának fenntartásában lényeges szerepe van. Lásd még Az oxitocin méhösszehúzódásokat vált ki a szülés alatt és közvetlenül utána, megelőzve ezzel a túlzott vérvesztést. Az oxitocin szoptató nőben az emlő tejvezetékeinek összehúzódását is kiváltja, ezáltal a tej a mellbimbó felé áramlik.

Az agyalapi mirigy által kiválasztott hormonok termelése nem minden esetben folyamatos. A legtöbb hormon elválasztása 1-3 órás időközönként hirtelen megnő, melyet aztán felváltva aktív és inaktív periodusok követnek. Néhány hormon, mint például a mellékvesekérget szabályozó kortikotropin, a növekedést befolyásoló növekedési hormon és a tejtermelést elősegítő prolaktin elválasztása napszaki ingadozást mutat. Ezeknek a hormonoknak a szintje előre meghatározható módon emelkedik és süllyed a nap folyamán; a csúcsértéket általában az ébredés előtt érik el, míg a legalacsonyabb szintet elalvás előtt mérhetjük. Más hormonok szintjét ettől eltérő tényezők befolyásolják. Nőkben például a luteinizáló és a follikulusz stimuláló hormonok szintje a menstruációs ciklus folyamán változik, és ezáltal változnak a szaporodási funkciók.

Az agyalapi mirigy működési zavara sokféleképpen bekövetkezhet, gyakran jóindulatú daganat (adenoma) alakul ki benne. A daganat következtében egy vagy több hormon is túltermelődhet, de a normál sejtekre gyakorolt nyomás révén a hormonok termelődése csökkenhet is, végül megnövekedhet az agyalapi mirigy a hormonfunkciók zavara nélkül is. Néha az egyik hormonból túltermelés van, egy másikból ugyanakkor a nyomás következtében túl kevés termelődik. Egy hipofízishormon csökkent vagy túlzott termelődése számtalan különböző tünetet okozhat.

Az agyalapi mirigy kóros működésének felismerésére számos vizsgálómódszer áll az orvos rendelkezésére. A képalkotó vizsgálatok, mint a komputertomográfia (CT) és a mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) kimutathatják, hogy a mirigy megnagyobbodott, vagy összezsugorodott, és általában képesek a mirigyben lévő daganatot is kimutatni.

Az agyalapi mirigy hormonjainak vérszintje is megmérhető. Ilyenkor a beteg tünetei alapján dönthető el, hogy mely hormonok szintjét célszerű meghatározni. Néhány hipofízishormont nem egyszerű megmérni, mert vérszintjük nagymértékben változik a nap folyamán, ezért egy véletlenszerű mintavétel nem adna használható információt.

Néhány ilyen hormon esetében az orvos először egy olyan anyagot ad a betegnek, amely normális esetben befolyásolja a hormontermelést, majd ezt követően méri meg a hormonszintet. Például ha inzulint juttatunk a szervezetbe, ettől megemelkedik a kortikotropin, a növekedési hormon és a prolaktin szintje. A növekedési hormon szintjének közvetlen mérése helyett gyakran egy másik hormon, az inzulin-szerű növekedési hormon (IGF-1) szintjét mérik meg. A növekedési hormon termelésére a hormonszint hirtelen emelkedése és gyors csökkenése jellemző, az IGF-1 szintje viszont jól tükrözi az egész napos teljes növekedési hormon termelést. Mindezen okoknál fogva a hipofízishormonok vérvizsgálatának értelmezése összetett feladat.


Kapcsolódó téma:   Több mirigyet érintő hormonhiány szindrómák (Poliglanduláris deficiencia szindrómák) »