Az endokrin mirigyek fő feladatukként hormonokat juttatnak közvetlenül a véráramba. A hormonok olyan kémiai anyagok, melyek a test egy másik részének (ún. célszervnek) működését befolyásolják. Röviden összefoglalva a hormonok olyan közvetítő anyagok, melyek a testműködését irányítják és összehangolják.
Elérve a célszervet, a hormonok receptorokhoz (jelfogó molekulákhoz) kapcsolódnak, hasonlóan ahhoz, ahogy a kulcs illik a zárba. Amint a hormon hozzákapcsolódott a receptorához, megkezdődik az üzenetátvitel, mely a célszervet meghatározott feladat végrehajtására ösztönzi. A hormonreceptorok elhelyezkedhetnek a sejtmagon belül, vagy a sejt felszínén.
A hormonok végül is egész szervek működését szabályozzák és olyan összetett folyamatokra is hatnak, mint a növekedés, a fejlődés, a szaporodás és a szexuális jellegek. A hormonok befolyással vannak a szervezet energia felhasználására és tárolására, a szervezet folyadékmennyiségére és a vér só- és cukorszintjére. Már nagyon kis mennyiségű hormonnal nagymértékű válaszreakció váltható ki.
Annak ellenére, hogy a hormonok az egész testben keringenek, egy adott hormon csak bizonyos szervekre vagy szövetekre bír hatással. Némely hormon csak egy vagy két szervre hat, míg mások hatása kiterjed az egész szervezetre. Az agyalapi mirigy által termelt pajzsmirigy-serkentő hormon például egyedül a pajzsmirigyre hat. A pajzsmirigyben termelt pajzsmirigyhormon ellenben a szervezetben számos sejtet befolyásol, és olyan fontos funkciókban vesz részt, mint a sejtnövekedés szabályozása, a szívritmus szabályozása és az energiafelhasználás sebességének befolyásolása. A hasnyálmirigy szigetsejtjei által termelt inzulin a glukóz, a fehérje és a zsír anyagcseréjében is részt vesz.
A legtöbb hormon fehérje. Vannak szteroid hormonok is, melyek a koleszterinből képződő zsírszerű anyagok.
