MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Acidózis
Az acidózist a vér savtartalmának növekedése, vagy a fokozott bikarbonát-veszteség
(metabolikus acidózis); illetve a gyenge tüdőműködés vagy a lassú légzés miatti
széndioxid többlet (légzési acidózis) okozza.
Ha a savanyodás túlterheli a szervezet pH puffer-rendszerét, a vér savassá válik.
Ilyenkor az agy légzésszabályozó központjai gyorsabb és mélyebb légvételekre serkentik a
tüdőket, amivel nő a kilélegzett széndioxid mennyisége.
A vesék szintén kompenzációra törekednek, fokozzák a savak vizeletbe történő
kiürülése. Ha a szervezet továbbra is túl sok savat termel, mindkét mechanizmus
túlterhelődhet, ami súlyos acidózishoz, majd kómához vezet.
Okok
A metabolikus acidózis akkor alakul ki, ha a szervezetben található sav mennyisége
megnövekszik valamilyen savas vagy a lebontás során savassá váló anyag - például
faszesz (metanol), fagyálló-folyadék (etilén-glikol) vagy nagy dózisú aszpirin
(acetilszalicil-sav) lebontásakor. A metabolikus acidózis az anyagcsere
rendellenességeinek következménye is lehet. A szervezet többlet savat termel a sokk
előrehaladott állapotában, és rosszul kezelt 1. típusú cukorbetegségben. Még a
normális mennyiségű savtermelés is acidózist okozhat rendellenes veseműködésben,
amikor a vesék nem képesek elegendő mennyiségű savat üríteni a vizeletbe.
A légzési acidózis akkor alakul ki, ha a tüdők nem távolítanak el elegendő
mennyiségű széndioxidot, amit súlyos tüdőbetegségek (pl. emfizéma, krónikus
bronchitis, súlyos tüdőgyulladás, tüdőödéma és asztma) okozhatnak. Légzési acidózis
alakulhat ki akkor is, ha az idegek vagy a mellizmok betegségei korlátozzák a légzés
képességét. Emellett ópiumszármazékok (narkotikumok) és erős altatók hatására is
bekövetkezhet légzési acidózis, mivel ezek a szerek lassítják a légzést.
Panaszok, tünetek
Az enyhe metabolikus acidózis nem mindig okoz tüneteket, de általában hányinger,
hányás és fáradtság jelentkezik. A légzés mélyebbé és kissé gyorsabbá válik (ahogy a
szervezet megpróbálja kompenzálni az acidózist több széndioxid kilégzésével). Ahogy az
acidózis súlyosbodik, a beteg nagyon gyengének, álmosnak, esetleg zavartnak érzi
magát, hányingere fokozódik. Később a vérnyomás leesik, ez sokkot, kómát és halált
okozhat.
A légzési acidózis első tünetei a fejfájás és az álmosság lehetnek. Az álmosság
stuporrá, majd kómává fejlődhet. A stupor és a kóma pillanatok alatt kialakulhat, ha a
légzés leáll, vagy súlyosan romlik, illetve ha a légzés enyhébb elégtelensége órákon
át fennáll.
Kórisme
Az acidózis diagnózisának felállításához általában az artériás vér mintájának
pH-értékét kell megmérni, amit legtöbbször a csuklóban található artéria radiáliszból
vesznek. Az artériás vér használata azért szükséges, mert a vénás vér
bikarbonát-tartalma magas, ezért a pH-érték nem mérhető meg pontosan.
Az acidózis okának bővebb feltárásához az orvos általában a vér széndioxid- és
bikarbonát-szintjét is megméri. További vérvizsgálatok is szükségesek lehetnek a
kiváltó okok pontos kiderítéséhez.
Kezelés
A metabolikus acidózis kezelése elsősorban a kialakulás okától függ. Cukorbetegség
esetén például a kezelés inzulin adása, mérgezés esetén a mérgező anyag eltávolítása a
vérből.
A légzési acidózis kezelésének célja a tüdő működésének javítása. A légzést javító
gyógyszerek segíthetnek a tüdőbetegségekben, például asztmában vagy emfizémában
szenvedőknek. Súlyosan korlátozott tüdőműködés esetén, bármi is az oka, gépi
lélegeztetésre lehet szükség a légzésfunkció javítására. 
Az acidózist közvetlenül is lehet kezelni. Ha enyhe, elegendő lehet az intravénás
folyadékpótlás. Súlyosabb esetben intravénás bikarbonát adására lehet szükség, ez
azonban csak átmeneti enyhülést hoz, és káros is lehet - például túlterheli a
szervezetet nátriummal és vízzel.
