A lipidek magas vérszintje általában nem okoz tüneteket. Néha, különösen magas zsírsavszint esetén, a zsír lerakódik a bőrben és az inakban, xanthomának nevezett kiemelkedéseket okozva. A nagyon magas trigliceridszint máj- vagy lépmegnagyobbodást okozhat, és a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának a kockázatát is növeli. A hasnyálmirigy-gyulladás súlyos hasi fájdalmakkal jár, egyes esetekben halálos kimenetelű.

Az érelmeszesedés kialakulásának esélye a koleszterinszint növekedésével párhuzamosan növekszik. Az érelmeszesedés érintheti a szívet (koszorúér-betegség), az agyat (agy-érrendszeri betegség), és a test többi részét ellátó artériákat (perifériás artériák betegsége). Ezért a magas koleszterinszint növeli a szívroham és a szélütés kockázatát is. Az alacsony koleszterinszint általában jobbnak számít, mint a magas. Ugyanakkor a nagyon alacsony koleszterinszint is egészségtelen lehet. Felnőttek esetében a 200 mg/dl-nél (5,2 mmol/l-nél) kisebb teljes koleszterinszint kívánatos. A világ egyes területein (pl. Kínában és Japánban), ahol az átlagos koleszterinszint 150 mg/dl (3,9 mmol/l)alatt van, a koszorúér-betegségek ritkábbak, mint például az Egyesült Államokban. A szívroham kockázata több mint kétszeresére nő, ha a teljes koleszterinszint eléri a 300 mg/dl-t (7,8 mmol/l-t).

A teljes koleszterinszint csak irányadóként szolgál az érelmeszesedés kockázatának tekintetében. A teljes koleszterinszint összetevői - főként az LDL és a HDL koleszerin - jóval fontosabbak. A magas LDL- ("rossz") koleszterinszint növeli, a magas HDL- ("jó") koleszterinszint csökkenti, míg az alacsony HDL-koleszterinszint (kevesebb, mint 40 mg/dl (1,0 mmol/l)) ismét csak növeli a kockázatot. Szakértők szerint az optimális LDL-koleszterinszint kevesebb, mint 100 mg/dl (2,6 mmol/l-nél).

Hogy a magas triglicerid szint növeli-e a szívroham és a szélütés kockázatát, bizonytalan. A 150 mg/dl (3,9 mmol/l) feletti trigliceridszint kórosnak számít, de a jelek szerint nem mindenkinél jelent kockázatot. A magas trigliceridszint csak akkor növeli a szívroham és a szélütés kockázatát, ha alacsony HDL-koleszterinszinttel, cukorbetegséggel, vesebetegséggel vagy a családban halmozottan előforduló érelmeszesedéssel párosul.

A teljes koleszterin, az LDL- és a HDL-koleszterin, valamint a trigliceridszintet - a lipid profilt - vérvizsgálattal kell mérni. Mivel az evés vagy az ivás átmenetileg növelheti a trigliceridszintet, a vizsgálat előtt 12 óráig nem szabad enni.

Ha a vérben található zsírok szintje magas, különleges vérvizsgálatokkal kell megállapítani a háttérben álló rendellenességet. Ilyen rendellenességek lehetnek a különböző zsírokat érintő, és eltérő kockázat-növekedéssel járó, egyes öröklődő betegségek (öröklődő hiperlipoproteinémiák), valamint más betegségek, például a hipotireózis (a pajzsmirigy alulműködése).

A magas koleszterin- vagy trigliceridszint kezelését legjobb súlycsökkentéssel, a dohányzás elhagyásával, az étrend zsír- és koleszterintartalmának csökkentésével kezdeni, később, szükség esetén lipidcsökkentő szereket alkalmazni.

A zsírban és koleszterinben szegény étrend csökkentheti az LDL-koleszterin szintjét. A szakemberek véleménye szerint a kalóriabevitel 25-35%-ára kell korlátozni a zsírból származó kalória mennyiségét.

Az elfogyasztott zsír fajtája is fontos. A zsírok lehetnek telítettek, egyszeresen vagy többszörösen telítetlenek. A telített zsírok jobban növelik a koleszterinszintet, mint a zsírok más fajtái. A telített zsírok nem haladhatják meg a teljes napi kalóriabevitel 7-10%-át. A többszörösen telítetlen zsírok (köztük az omega-3 és az omega-6 zsírok) és az egyszeresen telítetlen zsírok csökkenthetik a vér triglicerid- és LDL-koleszterinszintjét. A legtöbb étel zsírtartalmát feltüntetik a csomagoláson.

Nagy mennyiségű telített zsír található a húsokban, a tojássárgájában, a zsíros tejtermékekben, egyes diófélékben és a kókuszdióban. A növényi olajok kevesebb telített zsírt tartalmaznak, de csak néhány növényi olaj tartalmaz igazán kevés telített zsírt.

A margarinról, melyet többszörösen telítetlen növényi olajokból készítenek, régebben úgy gondolták, hogy egészségesebb, mint a sok telített zsírt (kb. 60%-ot) tartalmazó vaj. Néhány margarin (és néhány feldolgozott élelmiszer) azonban transz-zsírsavakat tartalmaz, melyek növelik az LDL-, és csökkentik a HDL-koleszterin szintjét. A főként folyékony olajból készült margarinok (sajtolt vagy ülepített margarinok) kevesebb telített zsírt tartalmaznak, mint a vaj, nem tartalmaznak koleszterint, transz-zsírsavtartalmuk is kisebb. A növényi szanolt vagy szterolt tartalmazó margarinok csökkenthetik mind a teljes mind az LDL-koleszterinszintet.

Ajánlatos sok gyümölcsöt, zöldséget és gabonát fogyasztani, mert ezek az élelmiszerek természetesen alacsony zsírtartalmúak, és nem tartalmaznak koleszterint. Ajánlott továbbá az oldható rostokban gazdag ételek fogyasztása, melyek megkötik a bélben a zsírokat, és csökkentik a koleszterinszintet. Ilyen élelmiszerek a zabkorpa, a zabliszt, a babfélék, a borsófélék, a rizskorpa, az árpa, a citromfélék, az eperfélék és az alma húsa.

A rendszeres fizikai aktivitás is segíthet csökkenteni az LDL-, és növelni a HDL-koleszterinszintet. Ilyen például a heti 3-4 alkalommal végzett 30-45 perces séta.

Az, hogy a kezelésben lipidcsökkentő szerek is szerephez jutnak-e, nem csak a beteg lipid-szintjétől függ, hanem attól is, hogy fennáll-e egyidejűleg koszorúér-betegség, cukorbetegség, vagy a koszorúérbetegség későbbi kialakulását valószínűsítő kockázati tényező. Koszorúér-betegségben vagy cukorbetegségben szenvedőkben a megcélzott LDL-koleszterinszint maximum 100 mg/dl (2,6 mmol/l). Az ilyen betegekben ezért általában lipidcsökkentő szerek használatára van szükség. Azoknál, akik nem szenvednek koszorúér-betegségben vagy cukorbetegségben, de a szív-koszorúér-betegség fő kockázati tényezőiből legalább 2 fennáll, a cél maximum 130 mg/dl (3,4 mmol/l) értéket elérni. Akikben legfeljebb egy kockázati tényező van meg, a cél maximum 160 mg/dl (4,2 mmol/l) érték.

Többféle lipidcsökkentő szer létezik: az epesavlekötők, a fibrát származékok, a niacin (lipoprotein-szintézis gátló) és a statinok. Mindegyik szer más módon csökkenti a lipidek szintjét. Emiatt a különböző szereknek más mellékhatásai vannak, és a lipidszintekre gyakorolt hatásuk is különböző. Használatuk során zsírszegény étrend követése ajánlatos.

A lipidcsökkentő szereknek a lipid szintek csökkentése mellett más hatásai is vannak - megelőzik a koszorúér-betegség kialakulását. Emellett a niacin és a statinok csökkentik a korai halálozás kockázatát.