A koleszterin és a trigliceridek a vérben található fontos zsírok (lipidek). A
koleszterin nélkülözhetetlen összetevője a sejtmembránnak, az agy- és idegsejteknek, és a
zsírok és a zsírban oldódó vitaminok felszívásában szerepet játszó epének. A szervezet a
koleszterint D-vitamin és egyes hormonok, például ösztrogén, tesztoszteron és kortizol
készítéséhez használja fel. A szervezet elő tudja állítani az általa igényelt
koleszterint, de a táplálékból is fel tudja venni. A zsírsejtekben található trigliceridek
lebontásával a szervezet hozzájut az anyagcsere-folyamatokhoz és a növekedéshez szükséges
energiához. A trigliceridek a bélben és a májban termelődnek a zsírsavaknak nevezett
kisebb zsírokból. Némelyik zsírsavat a szervezet állítja elő, másokat azonban a
táplálkozás során kell bejuttatni. 
A zsírok, például a koleszterin és a trigliceridek, nem keringhetnek szabadon a vérben, mert az nagyrészt vízből áll. Ahhoz, hogy keringeni tudjanak, a koleszterint és a triglicerideket fehérjékhez és más anyagokhoz kell kötni; ezeket együttesen lipoproteineknek hívják.
Több fajta lipoprotein létezik. Mindegyik típusnak különböző feladata van, lebontásuk és kiürítésük is eltérő módon történik. A lipoproteinek között találjuk a kilomikronokat, a nagyon kis sűrűségű lipoproteineket (VLDL), a kis sűrűségű lipoproteineket (LDL) és a nagy sűrűségű lipoprotenieket (HDL). Az LDL által szállított koleszterint LDL-koleszterinnek, a HDL által szállítottat HDL-koleszterinnek nevezzük.
A szervezet a lipoproteinek szintjét (ezáltal a lipidek szintjét) az előállítás ütemének változtatásával szabályozza. Továbbá, a szervezet azt is képes szabályozni, milyen gyorsan kerüljenek a lipoproteinek a véráramba, illetve milyen gyorsan távozzanak onnan.
A koleszterin és a trigliceridek szintje napról napra jelentősen változhat. Két mérés között a koleszterinszint 10%-ot, a trigliceridek szintje 25%-ot is változhat.
A lipidek szintje az öregedés, egyes betegségek (például öröklődő betegségek), gyógyszerszedés vagy az életvitel (magas zsírtartalmú étrend, fizikai aktivitás hiánya vagy túlsúly) miatt válhat kórossá.
A kóros lipidszint (főleg a koleszteriné) hosszú távú problémákat, például érelmeszesedést okozhat. Általában a magas trigliceridszint (az LDL, a HDL és a VLDL-koleszterin egyaránt) vagy a magas LDL (a "rossz") koleszterinszint növeli az érelmeszesedés, ennél fogva a szívroham és a szélütés kockázatát. Nem minden koleszterin jelent azonban ilyen veszélyt. A magas HDL- (a "jó") koleszterinszint csökkenti, míg ellenkezője, az alacsony HDL-szint növeli a kockázatot. A trigliceridszint szerepe a szívroham kockázatában kevésbé tisztázott. A magas trigliceridszint (több mint 500 mg/dl) növeli a hasnyálmirigy-gyulladás esélyét. 20 évesnél idősebbek esetében a teljes koleszterin, triglicerid, LDL és HDL-koleszterin szintet kell mérni éhgyomorra. E méréseket együtt éhgyomri lipoprotein profilnak nevezzük.
Kapcsolódó kép »Kapcsolódó kép »
| Kapcsolódó téma: | Metabolikus X szindróma: betegségek együttes előfordulása » |
