A test sejtjeinek működéséhez ásványi anyagokra van szükség. A szervezet nagy mennyiségű nátriumot, káliumot, kálciumot, magnéziumot, kloridot és foszfátot igényel. Ezeket az ásványi anyagokat makroelemeknek nevezzük. Kisebb mennyiségben van szükség rézre, fluoridra, jódra, vasra, szelénre és cinkre. Ezeket az anyagokat nyomelemeknek nevezzük.
Az ásványi anyagok az egészséges étrend részei. Legtöbbjüknek ismerjük az ajánlott napi bevitel mennyiségét, ami fedezi a legtöbb egészséges ember napi szükségletét. Betegségek esetén ennél kisebb vagy nagyobb mennyiségre lehet szükség.
Egyes ásványi anyagok túl kis- vagy túl nagy mértékű fogyasztása táplálkozási betegségekhez vezethet. Azoknak, akik kiegyensúlyozott, változatos étrendet fogyasztanak, kicsi az esélyük a táplálkozási rendellenesség vagy az ásványianyag-hiány kialakulására, a vas- és a jódhiányt kivéve. A túlzottan egyoldalú diétát követőkben előfordulhat, hogy nem fogyasztanak eleget valamelyik ásványi anyagból. Például a vegetáriánusoknál, azokat is beleértve, akik tojást és tejtermékeket is fogyasztanak, fennáll a vashiány kockázata. Nagy mennyiségű ásványi anyag fogyasztása (megadózis), orvosi felügyelet nélkül káros (mérgező) hatásokat válthat ki.
Némelyik ásványi anyag - főleg a makroelemek - elektrolitként fontosak. A test az
elektrolitokat a sejtműködés irányítására, valamint a sav-bázis egyensúly fenntartására
használja. 
Az elektrolitok segítségével szabályozza a
szervezet a folyadékterek (tárolók) térfogatát is. Az elektrolitok három helyen vannak
oldatban: a sejtekben található folyadékban, a sejteket körülvevő folyadékban és a vérben.
A szervezet normális működéséhez az elektrolitok egyensúlyát nagyon szűk határok között kell tartani. A különböző folyadékterek elektrolit-koncentrációját az elektrolitok mozgatásával (a sejtbe, illetve onnan ki) tartja fenn a szervezet. A vesék a felesleges elektrolitokat kiszűrik a vérből, és a vizeletbe ürítik, fenntartva a felvétel és a kiürítés közötti egyensúlyt.
Az elektrolit-egyensúly megbomlása különböző rendellenességekhez, például szívritmuszavar kialakulásához vezethet. Elektrolit-egyensúly zavarok alakulhatnak ki, ha az egyén kiszárad, bizonyos gyógyszereket szed, egyes szív-, vese- vagy májbetegségekben szenved, illetve elégtelen mennyiségű intravénás folyadékot vagy táplálékot kap.
A táplálkozási rendellenesség vagy elektrolit-egyensúly zavar felismeréséhez az orvosnak meg kell vizsgálnia a vér vagy a vizelet ásványianyag-tartalmát.
Kapcsolódó kép »
